Képesítések adminisztrációja

A képesítések tárolása elsősorban a tantárgyfelosztás elkészítése miatt szükséges, itt is alapvetően azért csak, mert a jogszabály szerint a tanárok képesítésének is szerepelnie kell a tantárgyfelosztásban. A képesítések felvételének további haszna lehet a tanárok tantűrgyakhoz való hozzárendelésének új lehetősége, ami a naplóban eddig ezt a célt szolgáló munkaközösségeket válthatja ki.

A képesítések rendszere meglehetősen szerteágazó, ennek következtében többféle jellemzőt kell velük kapcsolatban nyilvántartanunk.

Bizonyos képzések jellemzője, hogy végzettséget adnak. A végzettségek rendszere három fokozatot és további fokozatokat tartalmaz.

1. alapfokú végzettség szerezhető az általános iskola nyolc osztályának elvégzésével, vagy a 20 hónapos köznevelési Híd II. program befejeztével
2. középfokú végzettség szakközépiskolában, vagy gimnáziumban lettett sikeres érettségivel nyerhető
3. felsőfokú végzettség szerezhető felsőoktatási intézményekben többnyire a képzést lezárő államvizsga letételével.

Fontos, hogy nem minden képzés ad végzettséget. Például a felsőfokú szakképzés csak szakképesítést, a szakirányú továbbképzések csak szakképzettséget, végzettséget nem adnak. Külön kategória a középfokú szakképzés szakmai végzettsége is - tehát a fenti értelemben ez sem ad középfokú végzettséget, csak szakképesítést.

A felsőfokú végzettségek további három fokozatba sorolhatok:

1. alapfokozat - szokásos jelölése BA, illetve BSc, mely az egyetemi/főiskolai alapképzés keretében szerezhető meg.
2. mesterfokozat - szokásos jelölése MA, illetve MSc, mely az egyetemi/főiskolai alapképzést követő mesterképzésen, vagy az osztatlan mesterképzésen szerezhető meg.
3. tudományos fokozat - szokásos jelölése PhD, illetve DLA, mely a mesterfokozat megszerzése után a doktori képzésben szerezhető meg.

A bolognai rendszer bevezetése előtti felsőfokú végzettségeket az alapján különböztetjük meg, hogy egyetemen, vagy főiskolán szerezték őket. A legtöbb esetben a korbbi főiskolai végzettséget megfeleltetik a mai alapfokozatnak, míg az egyetemi végzettséget a mai mesterfokozatnak. Emiatt célszerűnek tűnt a programban a főiskolai/egyetemi jelzőket is a fokozatok körébe sorolni:

1. főiskolai fokozat jelöli a bolognai renszer bevezetése előtti főiskolai felsőfokú végzettséget
2. egyetemi fokozat jelöli a bolognai rendszer bevezetése előtti egyetemi felsőfokú végzettséget

Az oktatási jogszabályok megkülönböztetik a végzettség és a szakképzettség, valamint szakképesítés fogalmát. A végzettség egy általános szint, fokozat jelölésére szolgál, önmagában nem jelent semmifajta specializációt - azt a szakképzettség adja meg.

1. szakképzettség a felsőfokú végzettséggel együtt, vagy felsőfokú végzettség bitokában szakirányú továbbképzéssel szerezhető.

A szakképzés egyes szintjein szakképesítés szerezhető. A szakképesítések rendszere igen szerteágazó, több fokú, alap, ráépített és rész szakképesítéseket is tartalmaz. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés szintjét az OKJ azonosító első két számjegye mutatja.

A programban egy egyszerűsített modellt használunk:

1. alapfokú szakképesítés - befejezett iskolai végzettséget nem igénylő, speciális szakiskolai képzésben, Híd II. program keretében, vagy iskolarendszeren kívül megszerezhető szakképesítések. OKJ számuk 2-vel kezdődik.
2. középfokú szakképesítés - alapfokú végzettséghez, esetenként középfokú végzettséghez kötött szakképesítések. OKJ számuk 3, 52, vagy 53 kezdetű.
3. emelt szintű szakképesítés - érettségi végzettséghez kötött, elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető szakképesítés. OKJ száma 54-gyel kezdődik.
4. felsőfokú szakképesítés a felsőoktatásban szerzett szakképesítés. 55-tel, 6-tal, vagy 7-tel kezdődő OKJ számmal rendelkeznek.

(De lehet, hogy egyszerűen a kezdő 2-es jelenti az alapfokú, 3-as a középfokú, 5-ös az emelt szintű, 6-os a felsőfokú szakképesítést adő képzéseket.)

A jellemzők mellett természetesen meg kell adnunk a képesítés hivatalos nevét is, felsőfokú égzettség esetén például a diplomán szereplő megnevezést.