Tartalomjegyzék
EZ A CIKK CSONK!
Az integrálszámítás alkalmazásai
Területszámítás
függvénygörbe alatti terület
A Riemann-integrál szemléletesen az
intervallumon integrálható függvénygörbe alatti előjeles területet adja értékül. Ezt felhasználva tetszőleges függvénygörbe alatti terület a következőként számolhatjuk:
- keressük meg a zérushelyeket (
)
- a zérushelyek mentén részintervallumokra osztjuk a függvényt, majd
- vegyük a függvény ezen intervallumokon vett határozott intrgáljának abszolutértékének összegét.
Ekkor:
Felhasználtuk, hogy feltéve, hogy
.
függvénygörbék közti terület
Az előző meggondolást követve, a két függvénygörbe alatti területének a különbsége adja az előjeles területértéket. Az ábrán [a;z]
intervallumon bejelölt első részterület tehát így számolható:
, ami az integrálás tulajdonságai miatt:
Szemléletes meggondolásra szorul azonban két eset:
- Melyik függvénygörbe alatti terület a nagyobb? (Miből kell kivonni mit?
)
- Mi történik, ha a görbe metszi az x-tengelyt, netán az egész a negatív félsíkba esik?
Az első esetből adodó negatív-terület problémát könnyen kiszűrjük, ha vesszük az adódott területek különbségének abszolutértékét (mint az előbb). A második felvetés is könnyen megoldható, hiszen egészen biztosan véges értékeket vesz fel a függvény (a feltétel szerint riemann-integralhato), így (a függvények folytonosságára kimondott weierstrass-tetel szerint) felveszi minimumát és maximumát. Ha a két függvény legkisebb felvett értékénél nagyobb mértékben pozitív irányban y tengelyen eltoljuk (hozzáadunk c-t), pozitív értékű függvénygörbéket kapunk. Ezt az integrálás tulajdonságai miatt megtehetjük:
Általánosan adódik, tehát, hogy az adott intervallumon integrálható két függvénygörbe közti terület az alábbi egyszerű képlettel számítható.
Térfogat
- forgástest térfogata (függvénygörbék integrálásával)
- nem forgástest térfogata (többváltozós integrálással)