Tartalomjegyzék
Függvény folytonosság
Definíció:
Az f függvény folytonos az pontban, ha f értelmezve van az
egy környezetében, és bármely
-hoz létezik olyan
, hogy ha
, akkor
.
Tétel:
Legyen f függvény értelmezve az pont egy környezetében. Az f pontosan akkor folytonos az
pontban, ha minden olyan
sorozatra, melynek tagjai az f értelmezési tartományába tartoznak, és
konvergál
-hoz, a megfelelő függvényértékekből alkotott
sorozat
-hoz konvergál.
Bizonyítás: …
Folytonosság és határérték
A folytonosság fenti definíciója egyenértékű az alábbi feltételekkel:
- Az f függvény értelmezve van az x0 pontban (
)
- Az f függvénynek véges határértéke van az x0 pontban
- Ez a határérték az x0 pontbeli függvényértékkel egyenlő
Egyoldali folytonosság
Definíció:
Az f függvény az x0 pontban jobbról (illetve balról) folytonos, ha f értelmezve van valamely (illetve
) intervallumon és
számhoz létezik olyan
szám, hogy minden
(illetve
) esetén
.
Intervallumon folytonos függvények
Definíció: Az f függvényt folytonosnak nevezünk egy intervallumon, ha f az intervallum minden belső pontjában folytonos, zárt intervallum esetén a baloldali végpontban jobbról, a jobb oldali végpontban balról folytonos.
Jelölés:
Ha a függvény az értelmezési tartományának minden pontjában folytonos, akkor egyszerűen csak folytonos függvénynek nevezzük.
Műveletek folytonos függvényekkel
Tétel: Legyen f és g folytonos az x0 pontban. Ekkor
- f+g függvény
- f-g függvény
- fg függvény
függvény, ha g(x0) nem nulla
folytonos az x0 pontban.
Bizonyítás: A bizonyítás a konvergens sorozatokra vonatkozó műveleti szabályokra vezethető vissza.
Folytonos függvények tulajdonságai
Tétel:
Ha f folytonos az x0 pontban és f(x0)>0, akkor van x0-nak olyan B környezete, melyre .
Bizonyítás:
Mivel f folytonos x0-ban, így bármely -hoz található
sugarú környezet megfelel a feltételnek.
Következmény:
Legyen f és g folytonos az x0-ban, és f(x0)>g(x0). Ekkor van x0-nak olyan B környezete, melyre .
Bizonyítás:
Alkalmazzuk az előző tételt az f(x)-g(x) függvényre.
Tétel:
Zárt intervallumon folytonos függvény korlátos.
Bizonyítás:
Tegyük fel, hogy f felülről nem korlátos. Ekkor létezik olyan (xn) intervallum beli sorozat, melyre f(xn) végtelenhet tart. Mivel (xn) korlátos, így létezik konvergens részsorozata. Ekkor
is konvergens, mert f folytonos az intervallum minden pontjában. Így ellentmondásra jutottunk, hiszen
-nek végtelenhez kellene tartania.
Hasonlóan belátható, hogy f alulról korlátos.
Bolzano-Tétel:
Ha f folytonos az [a;b] zárt intervallumon és f(a)f(b)<0, akkor f-nek van zérushelye az [a;b] intervallumon
Bizonyítás:
Nézzük az f(a)<0, f(b)>0 esetet. Legyen ekkor . H felülről korlástos, hiszen b felső korlátja, így van x0 legkisebb felső korlátja (
).
Belátjuk, hogy f(x0)=0.
Tegyük fel ugyanis, hogy f(x0)>0. Ekkor kell legyen x0-nak olyan környezete, melynek x pontjaiban f(x)>0, így x0 nem lehetne legkisebb felső korlát.
Tegyük fel most, hogy f(x0)<0. Ekkor kell legyen x0-nak olyan környezete, melynek x pontjaiban f(x)<0, így x0 nem lehetne legkisebb felső korlát.
Így f(x0)=0 lehet csak, ami azt jelenti, hogy a függvénynek van zérushelye ]a;b[-n
Következmény: Ha f függvény az I intervallumon folytonos és nincs zérushelye I-n, akkor f állandó előjelű I-n.
Következmény:
Ha f folytonos az [a;b] intervallumon, akkor f az f(a) és f(b) közötti összes értéket felveszi.
Bizonyítás:
Legyen c az f(a) és f(b) közé eső érték. Ekkor g(x)=f(x)-c függvény folytonos az [a;b]-n és g(a)g(b)<0, így alkalmazható rá a Bolzano-Tétel, tehát g-nek van x zérushelye az [a;b]-n, ebben a pontban viszont f(x)=c adódik.