Zárójegyek (félévi, évvégi értékelés)

(1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) 70. § (1) A pedagógus - … - a tanuló teljesítményét, előmenetelét [color=red]tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti[/color]. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. [color=red]A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni.[/color] Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.

(2) Az érdemjegyek és osztályzatok - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a következők:

a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1);

b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2);

c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

(3) Az első-harmadik évfolyamon - félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor - szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. [color=red]Az iskola pedagógiai programja, az évközi érdemjegyek, a félévi és az év végi osztályzatok helyett a tanuló teljesítményének, szorgalmának, magatartásának értékelésére, minősítésére a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, illetőleg szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja.[/color] Ha az iskola nem alkalmazza az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni. Az iskola pedagógiai programja meghatározhatja azokat a tananyagokat, tantárgyakat, amelyekből a tanuló teljesítményét, előmenetelét nem kell értékelni, illetve minősíteni, továbbá eltekinthet a magatartás és szorgalom értékelésétől és minősítésétől. Nem mellőzhető azonban a tanuló teljesítményének, előmenetelének értékelése és minősítése azokból a tantárgyakból, amelyek követelményeiből állami vizsgát kell, illetve lehet tenni. A szakiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai előkészítő és szakmai alapozó oktatás, illetve a szakközépiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás keretében elsajátított ismereteket hány tantárgy keretei között értékelik és minősítik, továbbá moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését.

(4) Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

Sima ügy: érdemjegyeket írunk évközben a naplóba; az osztályzatok kerülnek tanév végén a naplóba, bizonyítványba, törzslapra.

Figyelem:

(11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet) 24. § (1) Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, a tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványban kell feltüntetni.

(1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) 7. § (1) A tankötelezettség - a szülő választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető.

(1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) 7. § (2) Ha az iskola igazgatója … megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye … szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét.

(1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) 11. § (1) A tanuló joga különösen, hogy
n) magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését;

• szülői döntés alapján

• szakértői javaslatra (sajátos nevelési igényű; tanulási, stb. nehézséggel küzdő tanuló)

• szakorvosi javaslatra (tartósan beteg)

Az első esetben az iskolát csak a vizsgáztatás terheli, a 2-3. esetekben felkészítési kötelezettsége is van!

(11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet) 23. § (1) Ha a tanuló - szülőjének a közoktatási törvény 7. §-a (2) bekezdésében szabályozott választása alapján - tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget, az erről való bejelentést követő három napon belül az iskola igazgatója beszerzi a tanuló lakóhelye … szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét, annak eldöntésére, hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak.

(11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet) 23. § (2) 6Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. Az az iskola pedig, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll - kivéve, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról - állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, továbbá dönt - minden esetben - a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanulói jogairól és kötelességeiről.

(11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet) 23. § (3) Ha a sajátos nevelési igényű tanuló az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról - felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, illetve az ehhez szükséges pedagógusokról - a szakértői véleményben foglaltak szerint - az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.

(11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet) 23. § (4) Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha a szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait.

(1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) 69. § (3) A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni.

(1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) 69. § (4) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon, ad számot tudásáról.

(11/1994. MKM rendelet) 21. § (3) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, … a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani …

a 11/1994. MKM rendelet 1998. februárjáig érvényes szövege

21. § (6) A magántanulónak a magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola helyi tanterve megengedheti, hogy a magántanulót mentesítsék a készségtárgyak tanulása alól.

ugyanez 1998. augusztusa óta:

21. § (5) A magántanulónak a magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni.

(6. záradék) Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) magántanulóként folytatja. (N., Tl.)

A magántanuló „része” az osztálynak, és célszerű lenne, ha része legyen a tanköröknek; de „nem bír” hiányozni, illetve tanév közben nem kaphat érdemjegyeket!

Az iskolai szervezet alapegysége ugyanis az osztály:

(1993. évi LXXIX. törvény) 66. § (10) Az iskolába felvett tanulók osztályba … való beosztásáról … az igazgató dönt.

Továbbá: valamennyi kötelező nyomtatvány (beírási napló, haladási- és osztályozó napló, törzslap) osztály szerint tartja nyilván a diákokat, az adatokat. Így a magántanuló is mindenképpen tagja kell legyen egy osztálynak (egyszerűen nincs más lehetőség…).

A tankör fogalmát a törvények, rendeletek nem ismerik, így ezekkel kapcsolatos szabályozás nincs, ugyanakkor mivel a diák nem magántanulónak születik, hanem körülményei okán azzá válik (pl. külföldi kiküldetés, betegség, sérülés, családi körülmények, stb.), s mindez többnyire nem szeptember elsején következik be – tehát már vannak tanárai, valameddig eljutottak a tananyaggal, stb. – logikusnak tűnik, hogy a magántanuló az e-napló lehetőségeit kihasználva tudja követni az osztály előrehaladását, tudjon kommunikálni tanáraival (akik vizsgáztatni fogják), osztálytársaival. Az tankörökből való automatikus kivétel ettől mind megfosztaná.

A „nem osztályozható” státusz csak megelelő számú mulasztás esetén következhet be.

((11/1994. MKM rendelet) 20. § (3) Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

((11/1994. MKM rendelet) 20. § (6) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen

a) … a kettőszázötven tanítási órát,

d) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja

és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

A lehetséges esetek:

azaz összesen nem több mint 250 óra, és tantárgyanként legfeljebb 30% a hiányzások száma.

Ekkor a diák osztályozható/osztályzandó (szaktanár felelőssége, hogy legyen elegendő érdemjegye!)

azaz összesen több mint 250 óra, vagy legalább egy tárgyból több mint 30% a mulasztások száma

Ekkor a diák osztályozhatóságáról az érintett szaktanár(ok) dönt(enek) (~ van-e elég jegye)

Ha legalább egy tanár nem osztályozhatónak nyilvánítja, nevelőtestület dönt az osztályozó vizsga engedélyezéséről (megtagadására csekély az esély)

(11. záradék) Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet. (N., TI.)

Kivételes esetben a nevelőtestület megtagadhatja az osztályozóvizsga lehetőségét, akkor erről egy formailag tökéletes, külön dokumentumban rögzített, aláírt, postázott, stb. határozat születik.

(11/1994. MKM rendelet) 20. § (6) A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

Kapcsolódó záradékként a fent emlegetett határozatra való hivatkozást rögzítünk az osztálynaplóba:

(35. záradék - egyedi szövegezést tesz lehetővé) A …/… számú határozat alapján a tanévet megismételheti.

A felmentésnek három esetét kell megkülönböztetnünk (mindhárom esetben igazgató által hozott határozat intézkedik a felmentésről!):

Csak szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján adható ilyen felmentés, mely esetben a tanulónak az órákon részt kell venni, de érdemjegyet, osztályzatot nem kap (rész-mentesítés esetén kap!).

(1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) 30. § (9) A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján … az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola … egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján - segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, … a javítóvizsgán, az érettségi vizsgán, … biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.

példa:

Diszkalkulia miatt mentesítve a matematika értékelés alól

Ekkor matematikából nem kaphat jegyet, de tagja a tankörnek (hiányzásait jegyezni kell!)

Diszgráfia miatt mentesítve a helyesírás értékelése alól

Ekkor nyelvtanból kell jegyet kapnia (csak nem helyesírásra), és természetesen tagja a tankörnek.

Kapcsolódó záradék:

(4/B. záradék) Mentesítve ….. tantárgyból az értékelés és a minősítés alól. (N., Tl., B.)

Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló az órákon ne vegyen részt. Ekkor évközben érdemjegyeket nem kap, évvégi jegyét osztályozó vizsgán kell megszereznie (ha nem csak „rövid” időszakra szól a felmentés)

(1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) 69. § (2) Az igazgató … a tanulót kérelmére - részben vagy egészben - felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. …

(1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) 69. § (4) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon, ad számot tudásáról.

példa:

élsportoló; kérelem és egyéni elbírálás alapján

Kapcsolódó záradékok:

(5. záradék) Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 19…../….. tanévben felmentve …………………………………….. miatt. Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni. (N., TI., B.)

(10. záradék) A(z) … tantárgy óráinak látogatása alól felmentve …-tól …-ig. Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni. (N.)

(1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) 69. § (2) … Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi.

Ez az az eset, amikor a tanulónak az órákon nem kell részt vennie, évközi érdemjegyet, illetve évvégi osztályzat sem kap. Csak készségtárgyaknál fordulhat elő.

(11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet) 23. § (5) Ha a tanulót a közoktatási törvény 69. §-ának (2) bekezdése alapján egyéni adottsága vagy sajátos helyzete alapján mentesítették a testnevelés, a művészetek, a technika tantárgyak és egyéb gyakorlati jellegű tantárgyak, foglalkozások tanulása alól, tudásáról nem kell számot adnia. A mentesítés iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát. Ha a mentesítést a sajátos nevelési igényű tanuló testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosságára, autizmusára, halmozottan fogyatékosságára, vagy a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban való tartós és súlyos akadályozottságára tekintettel kérik, az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, ha pedig tanulási nehézségre tekintettel kérik, a nevelési tanácsadó szakértői véleményét be kell csatolni.

Tipikusan: testnevelés III. kategória:

(1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) 35. § (8) A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja.

(1. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez) 1. A tanuló, ha egészségi állapota miatt a testnevelési órák gyakorlatait csak részben vagy egyáltalán nem tudja elvégezni - az orvosi szakvéleményben foglaltak szerint - a kötelező testnevelési óra keretében vagy helyett könnyített testnevelésre (a továbbiakban: I. kategória) vagy a kötelező testnevelési óra helyett gyógytestnevelésre (a továbbiakban: II. kategória) kell beosztani, illetve fel kell menteni (a továbbiakban: III. kategória) mindenféle testnevelési órán való részvétel alól.

Kapcsolódó záradék:

(7. záradék) Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] ………………….. tantárgy tanulása alól. (N., TI., B.)

Tipikusan: előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni a tárgy tanulásának befejezése előtt

(11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet) 21. § (4) A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha

b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

Kapcsolódó záradékok:

(4/C. záradék) … tantárgy … évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint: … (N., Tl., B.)

(8. záradék) Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) … évfolyam tantárgyból osztályozó vizsgát köteles tenni. (N., TI.)

A tanuló az adott tárgy érettségiig hátralévő anyagából tesz osztályozó vizsgát/vizsgákat.

Minden érintett év/évfolyam anyagából külön-külön osztályzatot kap!

(11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet) 24. § (3) Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani.

Az „előrehozott” vizsga eredménye a naplóba nem kerülhet bele (hiszen az adott évfolyamhoz tartozó napló még nem áll rendelkezésre!) - csak ha szorgalmi időszakban (tanítási év, tanév alatt ~ szept. 1. - jún. 15. között) az osztály aktuális évfolyamában szerzett zárójegyről van szó.

Az előrehozott érettségi után a tanulót a tankörből célszerű kivenni, hiszen a továbbiakban az adott tárgyat tanulnia nem kötelező, így értékelni, hiányzásait adminisztrálni sem kell.

(11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet) 26 § (5) Ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tett valamely vizsgatantárgyból, ezáltal e tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén ezt a tantárgyat nem köteles tanulni.

A tanuló utólag vizsgázik egy tárgy korábbi éveinek anyagából (pl. mert érettségizni szeretne belőle, de valamiért órákon nem tanulta)

Kapcsolódó záradék:

(17. záradék) A(z) … tantárgyból …-án osztályozó vizsgát tett. (N., Tl.)

vagy

(4/C. záradék) … tantárgy … évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint: … (N., Tl., B.)

Az adott tárgy hiányzó éveinek/évfolyamainak anyagából tesz osztályozó vizsgát/vizsgákat.

Minden érintett év anyagából külön-külön osztályzatot kap!

(11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet) 24. § (3) Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani.

Az „utóvizsgázó” eredménye a naplóba nem kerülhet bele (hiszen a napló már le van zárva!) - csak ha szorgalmi időszakban (tanítási év, tanév alatt ~ szept. 1. - jún. 15. között) az osztály aktuális évfolyamában szerzett zárójegyről van szó.

A vizsgák (javító, osztályozó, pótló) lebonyolítási rendje (bizottság, tétel, felkészülési idő, stb.) gyakorlatilag megegyezik az érettségivel.

lsd. 9. számú melléklet a 11/1994. MKM rendelethez

A vizsgák részeit, tartalmát viszont a tantestület állapítja meg.

(11/1994. MKM rendelet) 26.§ (2) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a helyi tanterv alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató … bízza meg.

A vizsgák eredménye tipikusan nem a naplóban, hanem jegyzőkönyvek alapján a bizonyítványban és a törzslapon kerül rögzítésre! Kivéve ha szorgalmi időszakban, az osztály aktuális évfolyamában szerzett zárójegyről van szó!

Az osztályozó napló a szorgalmi időszak (lsd. tanítási év fogalma) alatt (szept. 1. - jún. 15. között) „él” (megnyitjuk - lezárjuk - irattárban őrizzük).

(1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) 121. § (1) E törvény alkalmazásában
» 38. tanév: az iskolában általában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak;

52. § (1) Az iskolában a szorgalmi idő, tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján kezdődik és - az érettségi vizsga s a szakmai vizsga évét kivéve - minden év június hónap 15-én, illetve, ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelőző munkanapon fejeződik be.

Ebből következően:

* javítóvizsga (aug. második fele) eredménye nem kerülhet bele,

* pótlóvizsga (még később) eredménye nem kerülhet bele,

* „előrehozott” vizsga (napló még nincs!) eredménye nem kerülhet bele,

* „utóvizsgázó” (napló már lezárva!) eredménye nem kerülhet bele,

* osztályozóvizsga (magántanuló, mulasztó, felmentett), bekerül, ha a napló „életciklusa” alatt volt.

Osztályozó vizsgára akkor kerülhet sor, ha:

(11/1994. MKM rendelet) 21. § (4) A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha
a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

Ekkor az érintett tárgy(ak)ból vizsgázik (félévben és a tanév végén)

Adminisztráció: a vizsga eredménye: napló (jegy + záradék), bizonyítvány, törzslap

(17. záradék) A(z) … tantárgyból …-án osztályozó vizsgát tett.

(11/1994. MKM rendelet) 21. § (4) A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha

b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

Ekkor az adott tárgy(ak) érettségiig hátralévő anyagából vizsgázik (minden érintett év anyagából külön-külön osztályzatot kap!)

Adminisztráció: a vizsga eredménye: bizonyítvány, törzslap (tehát: naplóban nem szerepel! - csak, ha az adott évfolyamra (is) vonatkozik a vizsga - pl. áprilisban vizsgázik, hogy a májusi érettségin részt vehessen)

(4/C. záradék) … tantárgy … évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint: … (N., Tl., B.)

Az osztályzatokat a törzslapra „előre” be kell írni, bizonyítványba csak akkor, ha minden osztályzata megvan!

(11/1994. MKM rendelet) 24. § (3) … Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni.

példa:

Egy éppen csak 11.-es diák szeptember elején levizsgázik a 11-12. évfolyam angol anyagából, hogy ősszel előrehozott érettségit tehessen. 
- A törzslapba mindkét eredményt be kell írni. 
- A 11.-es tanév végén a bizonyítványba bekerül a 11-es osztályzata; 
- A 12. évfolyam végén pedig a bizonyítványba bekerül a 12-es osztályzata. 
- A 11.-es naplóban a 11.-es osztályzat (zárójegy) jelenik meg; 
- A 12.-es napló még nincs és később se kerül bele ez a zárójegy
- A diák évközben már nem kaphat érdemjegyet, nem regisztrálható hiányzása (se 11. se 12. évfolyamon) - tehát ez esetben célszerű megszűntetni a tankör tagságát!

(11/1994. MKM rendelet) 21. § (4) A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha

c) a 20. § (6) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

Ekkor a szaktanárok által kijelölt tárgy(ak)ból vizsgázik (praktikusan a tanév végén).

Adminisztráció: a vizsga eredménye: napló (osztályzat + záradék), bizi, törzslap

(17. záradék) A(z) … tantárgyból …-án osztályozó vizsgát tett.

Ekkor minden tantárgyból vizsgázik (félévben és a tanév végén)

Adminisztráció: a vizsga eredménye: napló, bizi, törzslap

(18. záradék) Osztályozó vizsgát tett.

Jegyek szokásos helyen a naplóban.

Ekkor utólag vizsgázik egy tárgy korábbi éveinek anyagából (minden érintett év anyagából külön-külön osztályzatot kap!)

Adminisztráció: a vizsga eredménye: bizi, törzsla (Tehát: naplóban nem szerepel!)

példa:

Egy 11.-es diák levizsgázik a 9-10. évfolyam latin anyagából, mert korábbi iskolájában nem tanulta. 
- A törzslapba mindkét eredményt be kell írni. 
- A 9-10.-es  bizonyítványába bekerül a két osztályzat.
- A 11.-es naplóba erről nem kerül be semmi. 

(17. záradék) A(z) … tantárgyból …-án osztályozó vizsgát tett.

Osztályozó vizsgát szept. 1 - jún. 15. között (bármikor) lehet tartani, de az érintett - nyomós indok alapján - kérheti a vizsga más időpontban való megtartását is.

(11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet) 25. § (1) Az iskola osztályozó vizsgát a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a tanulót a jelentkezéskor tájékoztatni kell.

(11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet) 25. § (2) Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató … engedélyezheti, hogy a tanuló az (1) bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.

Ha a tanuló az érintett tárgy(ak)ból rendelkezik (legalább elégséges) félévi osztályzattal, akkor csak a második félév anyagából kell vizsgáznia. A bizonyítványba a két osztályzat átlaga alapján képzett osztályzatot kell beírni.

Ha a tanuló félévben nem osztályozható, akkor félévben is osztályozó vizsgát kell tennie.

(11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet) 20. § (6) … Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

Javítóvizsgát két esetben tehet a diák:

(11/1994. MKM rendelet) 21. § (8) Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.

(11/1994. MKM rendelet) 21. § (9) Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról … igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le.

(9. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez) 2.16. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet az igazgató által meghatározott időben.

(11/1994. MKM rendelet) 25. § (1) Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban … kell a vizsgaidőszakot kijelölni.

(2) Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató … engedélyezheti, hogy a tanuló az (1) bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.

javítóvizsga lehetősége: napló, bizonyítvány, törzslap

(14. záradék) A(z) … tantárgyból javítóvizsgát tehet. (N., Tl., B.)

javítóvizsga eredménye: bizonyítvány, törzslap (Tehát: naplóban nem szerepel!)

(14. záradék) A javítóvizsgán … tantárgyból … osztályzatot kapott … évfolyamba léphet. (Tl., B.)

(16. záradék) A javítóvizsgán … tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Évfolyamot ismételni köteles. (Tl., B.)

Pótlóvizsga csak akkor tartható, ha a javítóvizsgán, vagy az osztályozó vizsgán a diák külső (igazolt!) ok miatt nem tudott megjelenni.

(9. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez) 2.15. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné

a) az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótlóvizsgát tegyen,


2.17. A 2.16. és e pont alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

Adminisztráció:

pótlóvizsga lehetősége: külön igazgatói határozat

pótlóvizsga eredménye: bizonyítvány, törzslap (Tehát: naplóban nem szerepel!)

Figyelem:

(11/1994. MKM rendelet) 27. § (2) Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja.

      1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kotv)

      11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (MűkR)

Tanév, (ą) tanítási év

      (Kotv)

      121. § (1) E törvény alkalmazásában

      38. tanév: az iskolában általában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak;

      52. § (1) Az iskolában a szorgalmi idő, tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján kezdődik és - az érettségi vizsga s a szakmai vizsga évét kivéve - minden év június hónap 15-én, illetve, ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelőző munkanapon fejeződik be. 

Érdemjegy, (ą) osztályzat

      (Kotv)

      70. § (1) A pedagógus - … - a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.

      (2) Az érdemjegyek és osztályzatok - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a következők:

      a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1);

      b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2);

      c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

      (4) Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. 

      (MűkR)

      24. § (1) Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, a tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványban kell feltüntetni.

      (5) Ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tett valamely vizsgatantárgyból, ezáltal e tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén ezt a tantárgyat nem köteles tanulni.

Magántanuló

      (Kotv)

      7. § (1) A tankötelezettség - a szülő választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető.

      (2) Ha az iskola igazgatója … megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye … szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét.

      11. § (1) A tanuló joga különösen, hogy

      n) magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését;

      69. § (3) A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni.

      (4) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon, ad számot tudásáról. 

      (MűkR)

      23. § (1) Ha a tanuló - szülőjének a közoktatási törvény 7. §-a (2) bekezdésében szabályozott választása alapján - tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget, az erről való bejelentést követő három napon belül az iskola igazgatója beszerzi a tanuló lakóhelye … szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét, annak eldöntésére, hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak. 

      (2) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. Az az iskola pedig, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll - kivéve, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról - állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, továbbá dönt - minden esetben - a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanulói jogairól és kötelességeiről. 

      (3) Ha a sajátos nevelési igényű tanuló az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról - felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, illetve az ehhez szükséges pedagógusokról - a szakértői véleményben foglaltak szerint - az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. 

      (4) Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha a szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait.

Nem osztályozható

      (MűkR)

      20. § (3) Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

      (6) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen

      a) … a kettőszázötven tanítási órát,

      d) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja

      és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

Felmentés

      (Kotv)

      30. § (9) A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján … az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola … egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján - segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, … a javítóvizsgán, az érettségi vizsgán, … biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.

      35. § (8) A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja.

      69. § (2) Az igazgató … a tanulót kérelmére - részben vagy egészben - felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi.

      (4) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon, ad számot tudásáról. 

      (MűkR)

      23. § (5) Ha a tanulót a közoktatási törvény 69. §-ának (2) bekezdése alapján egyéni adottsága vagy sajátos helyzete alapján mentesítették a testnevelés, a művészetek, a technika tantárgyak és egyéb gyakorlati jellegű tantárgyak, foglalkozások tanulása alól, tudásáról nem kell számot adnia. A mentesítés iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát. Ha a mentesítést a sajátos nevelési igényű tanuló testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosságára, autizmusára, halmozottan fogyatékosságára, vagy a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban való tartós és súlyos akadályozottságára tekintettel kérik, az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, ha pedig tanulási nehézségre tekintettel kérik, a nevelési tanácsadó szakértői véleményét be kell csatolni.

      1. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez: A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének és a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendje

      1. A tanuló, ha egészségi állapota miatt a testnevelési órák gyakorlatait csak részben vagy egyáltalán nem tudja elvégezni - az orvosi szakvéleményben foglaltak szerint - a kötelező testnevelési óra keretében vagy helyett könnyített testnevelésre (a továbbiakban: I. kategória) vagy a kötelező testnevelési óra helyett gyógytestnevelésre (a továbbiakban: II. kategória) kell beosztani, illetve fel kell menteni (a továbbiakban: III. kategória) mindenféle testnevelési órán való részvétel alól.

Vizsgák
Javítóvizsga

      (MűkR)

      21. § (3) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, … a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani … (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga). A tanulmányok alatti vizsgát iskolában illetve … független vizsgabizottság előtt lehet tenni. … A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

      (8) Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.

      (9) Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról … igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le.

      25. § (1) Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban … kell a vizsgaidőszakot kijelölni. 

      (2) Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató … engedélyezheti, hogy a tanuló az (1) bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.

Pótlóvizsga

      9. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez: A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályai

      2.15. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné

      a) az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótlóvizsgát tegyen,

      2.16. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet az igazgató által meghatározott időben.

      2.17. A 2.16. és e pont alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

      3.16. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság, a felróható, vagy fel nem róható okból történő vizsga megszakítás, vagy a vizsgán meg nem jelenés esetében az igazgató a 2.13., 2.15-2.18., 2.21. pontokban leírtak szerint jár el.

Osztályozó vizsga

      (MűkR)

      21. § (4) A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha

      a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

      b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

      c) a 20. § (6) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

      e) a tanuló a félévi, illetőleg év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

      (5) A magántanulónak a magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni.

      24. § (3) Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. 

      25. § (1) … osztályozó … vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. Az iskola osztályozó vizsgát a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a tanulót a jelentkezéskor tájékoztatni kell.

      (2) Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató … engedélyezheti, hogy a tanuló az (1) bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.

      26. § (1) A tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. Ha a tanulmányok alatti vizsgát az iskola szervezi, a vizsgabizottság az iskola pedagógusaiból áll. 

      (2) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a helyi tanterv alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató … bízza meg. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni e rendelet 9. számú mellékletének rendelkezéseire.

Jegyzőkönyvek

      4. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez

      A nevelési-oktatási intézmények ügyintézésének, iratkezelésének általános szabályai és a tanügyi nyilvántartások 

      A nevelési-oktatási intézmény irattári terve, az iskolai záradékok és a kötelező nyomtatványok

      Az iskola által kötelezően használt nyomtatványok 

      13. Javítóvizsga-jegyzőkönyv 

      14. Jegyzőkönyv a vizsgához 

      23. Osztályozóív a vizsgához 

      24. Osztályozóvizsga-jegyzőkönyv  

Záradékok

      4. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez

      A nevelési-oktatási intézmények ügyintézésének, iratkezelésének általános szabályai és a tanügyi nyilvántartások 

      A nevelési-oktatási intézmény irattári terve, az iskolai záradékok és a kötelező nyomtatványok

Az iskolák által alkalmazott záradékok  
4. 	Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, illetve osztályozó vizsga letételével folytathatja. 	  
Bn., TI., N.
4/A. 	..... tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi. 	N., Tl., B.
4/B. 	Mentesítve ..... tantárgyból az értékelés és a minősítés alól 	N., Tl., B.
4/C. 	..... tantárgy ..... évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint: .... 	  N., Tl., B.
5. 	Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 19...../..... tanévben felmentve ............................................ miatt. 	  
N., TI., B.
	Kiegészülhet: 	  
	osztályozó vizsgát köteles tenni 	  
6. 	Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) magántanulóként folytatja. 	N., TI.
7. 	Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] ....................... tantárgy tanulása alól. 	N., TI., B.
	Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is. 	  
8. 	Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ................... évfolyam tantárgyból osztályozó vizsgát köteles tenni. 	  
N., TI.
9. 	A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette. 	  
N., TI., B.
10. 	A(z) ....................... tantárgy óráinak látogatása alól felmentve .................... -tól ........................ -ig. 	  
N.
	Kiegészülhet: 	  
	Osztályozó vizsgát köteles tenni. 	  
11. 	Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet. 	  
N., TI.
13. 	A tanuló az .................. évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, .................. hónap alatt teljesítette. 	  
N., TI.
14. 	A(z) .................. tantárgyból javítóvizsgát tehet. 	N., TI., B.,
	A javítóvizsgán ..................... tantárgyból .......................... osztályzatot kapott ....................... évfolyamba léphet. 	  
TI., B.
15. 	A .................. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot megismételheti. 	  
N., TI., B.
16. 	A javítóvizsgán ................ tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. 	  
	Évfolyamot ismételni köteles. 	TI., B.
17. 	A(z) ........................ tantárgyból .......... -án osztályozó vizsgát tett. 	N., TI.
18. 	Osztályozó vizsgát tett. 	TI., B.
19. 	A(z) .................. tantárgy alól ............... okból felmentve. 	TI., B.
20. 	A(z) ................... tanóra alól .................. okból felmentve. 	TI., B.
21. 	Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére .............................-ig halasztást kapott. 	  
TI., B.
22. 	Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) ................................ iskolában független vizsgabizottság előtt tette le. 	  
TI., B.
 

      Alkalmazott rövidítések:  

Beírási napló 	Bn.
Osztálynapló 	N.
Törzslap 	TI.
Bizonyítvány 	B.