Tartalomjegyzék

Leképezés

A hozzárendelés, vagy leképezés a matematikában alapfogalom, tehát nem definiáljuk.

A leképezések más megközelítésben speciális relacio-ként is felfoghatók, bár a leképezés „dinamikus voltát”, „átalakító” jellegét ez a statikus megközelítés nem adja vissza.

A leképezések közül a középiskolai matematikában leggyakrabban a függvényekkel foglalkozunk.

Injekció

Injekciónak vagy injektív leképezésnek nevezzük azokat a leképezéseket, melyek az értelmezési tartomány különböző elemeihez, az értékkészlet különböző elemeit rendelik.

Definíció: A és B tetszőleges halmazok és f: A → B leképezés. Az f injekció, ha forall a,b in A esetén f(a) = f(b) doubleleftright a = b.

Szemléletesen: A halmaz elemeit beleképezi a B halmaz egy részhalmazába. Tehát B egy eleméhez legfeljebb egy ős tartozik (tehát 0 vagy 1).

Tulajdonságok

Szürjekció

Szürjekciónak, vagy szürjektív leképezésnek nevezzük azokat a leképezéseket, melyekben a képhalmaz egésze az értékkészlet.

Definíció: A és B tetszőleges halmazok és f: A → B leképezés. Az f szürjekció, ha forall b in B-hez exists a in A : f(a)=b

Szemléletesen: ráképezés. Minden B-beli elemnek van őse (lehet hogy több is).

Tulajdonságok

Bijekció

Bijekciónak vagy bijektív leképezésnek nevezzük azokat a leképezéseket, amelyek egyidejűleg injektívek és szürjektívek.

Más szavakkal azt is mondhatjuk, hogy a bijektív leképezések kölcsönösen egyértelmű leképezések, ami azt jelenti, hogy a bijekció olyan megfeleltetést létesít két halmaz között, aminél az egyik halmaz minden egyes elemének a másik halmaz pontosan egy eleme felel meg, és fordítva.

Definíció: A és B tetszőleges halmazok és f: A → B leképezés. Az f bijekció, ha forall a,b in A esetén f(a) = f(b) doubleleftright a = b, valamint
forall b in B-hez exists a in A : f(a)=b

Tulajdonságai

Bernstein–Schröder tétel

Ha van f: A → B és g: B → A injekció két halmaz között, akkor létezik h: A ↔ B bijekció is.

Bizonyítás:

Legyen C_0=A backslash g delim{[}{B}{]} és C_{n+1}=g delim{[}{f delim{[}{C_n}{]}}{]} végül C=bigcup{n=0}{infty}{C_n}

Definiáljuk a h hozzárendelést a következő módon: h(x)=delim{lbrace}{matrix{2}{1}{{f(x) ~ , x in C} {g^{-1}(x) ~ , x notin C}}}{}

A h hozzárendelés A-n értelmezett függvény, mert A minden x eleméhez rendel pontosan egy értéket. A hozzárendelés jól definiált, mert g injektívitása miatt g-1 a g[B]-n értelmezett függvény, és ha x nem eleme C-nek, akkor x a g értékkészletében kell legyen.

A h injekció. Legyen ugyanis A két eleme x1 és x1. Ha mindkettő egyúttal a C eleme is, akkor h(x1)=f(x1) és h(x2)=f(x2), melyek nem lehetnek egyenlők f injektivitása miatt. Ha egyik elem sem eleme C-nek, akkor h(x1)=g-1(x1) és h(x2)=g-1(x2), melyek nem lehetnek egyenlők g-1 injektivitása (azaz g függvény volta) miatt. Végül, ha x1 eleme C-nek, x2 pedig nem, akkor a függvényértékek esetleges egyenlőségéből ellentmondásra jutunk: h(x_1)=f(x_1)=g^{-1}(x_2)=h(x_2) doubleleftright g(f(x_1))=x_2 doubleright x_2 in C

A h függvény szürjektív. Legyen ugyanis y in B. Ekkor ha g(y) notin C, akkor h(g(y))=g^{-1}(g(y))=y in R_h. Ha pedig g(y) in C, akkor f^{-1}(y) in C, ezért h(f^{-1}(y))=f(f^{-1}(y))=y in R_h

(Ha y in B, g(y) in C, akkor g(y) notin C_0, tehát g(y) in C_n, n>0. Ekkor viszont Cn definíciója miatt exists x in C_{n-1}: g(f(x)) = g(y) doubleleftright f(x) = y)

Ezzel beláttuk, hogy h bijekció.

Példa: Legyen az egyik halmaz a pozitív, a másik halmaz pedig a pozitív páros számok halmaza, f: x → 4x és d: x → x.

C0 a pozitív páratlan számok halmaza lesz.
C1 a 4-gyel osztható, de 8-cal már nem osztható pozitív számok halmaza lesz.
C2 a 16-tal osztható, de 32-vel már nem osztható pozitív számok halmaza lesz.
Általában Cn a 22n-el osztható, de kettő nagyobb hatványával már nem osztható pozitív számok halmazát jelöli.

A C halmaz azon pozitív számokat tartalmazza, melyek prím felbontásában a kettő páros kitevős hatványa szerepel.

A hozzárendelés: h(x)=delim{lbrace}{matrix{2}{1}{{x ~, x in C} {4x ~, x notin C}}}{}

http://en.wikipedia.org/wiki/Cantor%E2%80%93Bernstein%E2%80%93Schroeder_theorem


Bizonyítás 2: Próbáljuk az A és B halmazt két-két diszjunkt részhalmazra (A1,A2,illetve B1,B2) bontani úgy, hogy f függvény leszűkítése A1B1 bijekció, illetve g leszűkítése B2A2 legyen.

Valójában A1 megválasztása már meghatározza a többi halmazt:

A kiválasztott halmaz akkor felel meg az elvárásainknak, ha A1=A\A2, azaz A1=A \ g[B \ f[A1]].

Legyen akkor G: P(A) → P(A) függvény a következő hozzárendelési szabállyal: G(X) = A \ g[B \ f[X]]. Ez után a feladatunk olyan X halmaz keresése, melyre X = G(X) (fixpont keresés).

Először megmutatjuk, hogy G monoton, azaz X subset Y doubleright G(X) subset G(Y).

X subset Y doubleright f delim{[}{X}{]} subset f delim{[}{Y}{]} az f injektivitása miatt. Ekkor viszont B backslash f delim{[}{Y}{]} subset B backslash f delim{[}{X}{]}. Ez után g injektivitása miatt g delim{[}{B backslash f delim{[}{Y}{]}}{]} subset g delim{[}{B backslash f delim{[}{X}{]}}{]}, végül a különbség képzéskor megint fordul a relációs jel: A backslash g delim{[}{B backslash f delim{[}{Y}{]}}{]} subset A backslash g delim{[}{B backslash f delim{[}{X}{]}}{]}, amivel a monotonításra vonatkozó állítást igazoltuk.

Legyen most X = bigcap{G(Y) subset Y}{}{Y} Ez a metszet létezik, hiszen van legalább egy a feltételnek megfelelő Y halmaz: maga az A.

X a metszetben szereplő összes Y-nak része, azaz X subset Y. A monotonitás miatt G(X) subset G(Y) subset Y. Mivel ez minden a metszetben szereplő Y-ra igaz, ezért G(X) subset X

Alkalmazzuk most G-t mindkét halmazra: G(G(X)) subset G(X). Ez azt jelenti, hogy az Y=G(X) halmaz is a metszet egyik tagja, ezért X subset G(X)

Így X=G(X) teljesül, tehát találtunk A1-nak megfelelő halmazt, ami azt jelenti, hogy van bijekció A és B között.

Következmény

A tétel következménye, hogy a halmazok számosságai között értelmezett <= (ami nem reláció, csak olyasmi, mert a számosságok nem alkotnak halmazt) antiszimmetrikus.