Írási szabályok

Az alapszabály: írásjelek előtt nincs, utánuk van szóköz.

Példa: Tudom,􀀀hogy…; Igen.􀀀Így van!;

• Nyitó zárójel, kezdő idézőjel, előzményre utaló hármas pont: előttük van, utánuk nincs szóköz.
  Példa: Hossz􀀀(méter): 12; 􀀀…talán.; Idézem:􀀀Ez az.”

• Kötőjel egyik oldalán sincs szóköz.
  Példa: kisebb-nagyobb; lám-lám

• Gondolatjel ld. Gondolatjel

• Ha két vagy több írásjel követi egymást, akkor közéjük nem rakunk szóközt.
  Példa: pl.: kutya (tacskó, kuvasz, stb.);

• Mennyiség és mértékegysége között.
  Példa: 2􀀀km; 3􀀀kg

• Uralkodók, pápák, stb. sorszáma és neve között.
  Példa: IV.􀀀Béla; II.􀀀János Pál

• Rövidített név jelölés esetén.
  Példa: Kiss􀀀J.; J.􀀀S.􀀀Bach

• Mondatokba ékelt nyitó gondolatjel után, illetve záró gondolatjel előtt.
  Példa: –􀀀folytatta􀀀–

• Párbeszédet nyitó gondolatjel után.
  Példa: –􀀀Szervusz!

Mekkora a megfelelő méretű szóköz?

Akkora, amekkora a szavakat már észrevehetően elválasztja egymástól, de még nem lassítja, gátolja a szöveg folyamatos olvasást, valamint a mondatok értelmezését. Szabályként kimondható az, hogy az átlagnál keskenyebb betűszélességnek megfelelő legyen a szóköz szélessége (az i túl keskeny, az m túl széles lenne). Ez elfogadható szabály, de nehéz megvalósítani.

A normál szóköz mérete alapvetően a betűtípusban van meghatározva, de a tördeléskor módosulhat. Az optimális szóköz szélessége 1/4 és 1/3 kvirt között mozog, de semmiképp sem több mint 1/2 kvirt.

Gutenberg még szűk szóközöket használt, ami szép, harmonikus szövegképet eredményezett. Később a XIX. század végéig egyre növelték az alkalmazott szóközméretet, míg végül a XX. században ismét az esztétikusabb, szűkebb szóközök kerültek előtérbe.

Mivel a szóköz mérete alapvetően a kisbetűs írásához lett tervezve, ezért a csupa nagybetűvel szedett szövegben a szóközök méretét manuálisan kell megnövelnünk, különben nagyon egybefolynak a szavak:

Gyakori probléma – különösen sorkizárt szedés esetén –, hogy az egymás alatti sorokban összefüggő üres tér keletkezik, mely úgynevezett folyosókat hoz létre. A folyosók megbontják a szöveg egyenletes szürke folthatását, továbbá az olvasó tekintetét s magukhoz vonzzák.

A folyosókat feltétlenül meg kell szüntetni, de ezeket leggyakrabban csak manuálisan lehet kijavítani: elválasztás alkalmazásával, szavak, szótagok sorok közti áthelyezésével, mondatok újrafogalmazásával.

Esetenként szükség lehet a szóköz méretének a módosítására. A számok ezres tagolásánál például túl széles a szóköz. A gondolatjellel elválasztott nevek is szebben mutatnának, ha egy a normál szóköznél keskenyebb közt hagynánk a gondolatjel két oldalán.

A szóközök méretét a kis n betű szélességéhez viszonyítjuk (félkvirt):

• spácium (1/4 n-szóköz)
• normál szóköz (fél n-szóköz)
• keskeny szóköz (n-szóköz)
• széles szóköz (kb. két n-szóköz)

Spáciumot használunk:

• a számok ezres tagolásánál, például: 1 234 567;
• szerzőpárok teljes nevének kiírásánál a gondolatjel két oldalán, például: Kiss István – Nagy Lajos.

Írott szövegben háromféle hosszúságú vízszintes vonalat használunk:

• a kötőjelet [-] (kiskötőjel, elválasztójel, diviz) - negyed kvirt (normál i betű) szélességű (ANSI: 045, UNICODE: 002D)
• a gondolatjelet [–] (nagykötőjel, félkvirtmínusz, en dash) - fél kvirt (normál n betű) szélességű (ANSI: 0150, UNICODE: 2013, –) és
• a hosszú gondolatjelet [—], vagy más néven nagykötőjelet (em dash, kvirtmínusz) - egy kvirt (normál m betű) szélességű (ANSI: 0151, UNICODE: 2014, —).

Hosszú kötőjelet magyar nyelvű szövegekben nem alkalmazunk, annak ellenére, hogy a magyar könyvkiadási gyakorlatban van példa arra, hogy gondolatjel helyett hosszú gondolatjelet alkalmaznak.

A kötőjel helytelen megválasztása, illetve a kapcsolódó szóközök hibás elhelyezése zavaros, nem egyértelmű szövegképet eredményez:

Számok között a számkötőjel (figure-dash, ‒, U+2012) alkalmazása indokolt, hiszen ezt a kötőjel-félét a számjegyek (pontosabban a legszélesebb, tehát a 0 vagy 8-as számjegy) szélességéhez igazították. Értelemszerűen számjegyek közötti vízszintes közt nem a szóközszel, hanem a számjegyköz (8 8, U+2007) gliffel érdemes szedni.

Félkvírtmínusz vagy nagykötőjel. Hossza fél kvirt, változó vonalvastagságú típusoknál vékonyabb, mint a kiskötőjel.

Gondolatjelet használunk

• egy mondatba beszúrt gondolat elkülönítésére;
  ilyenkor előtte és utána szóközt hagyunk, kivéve, ha vessző követi; kezdő gondolatjel ne kerüljön sor végére, záró gondolatjel pedig a sor elejére!
  Példa: Úgy értem – folytatta Ábel – jobb lenne így

• Párbeszédeknél a bekezdések kezdetén;
  ilyenkor minden esetben szóköz követi

• Felsorolások elején;
  ekkor is szóköz követi

• évszámok, oldalszámok, római számok között.
  Példa: 1848–49; 10.–20. oldal; I.–IV. fejezet

• Általában számtartományok számértékei között.
  Példa: 30–40 méter

• Szerzőpáros nevénél, nemzetek, tantárgyak, stb. között.
  Példa: Kovács–Kiss; német–magyar szótár; magyar–történelem szakos tanár

• Negatív számok előjelekén.
  Példa: –10 °C

Kötőjelet használunk

• Szóösszetételek felsorolásánál.
  Példa: képző- és iparművész; betűtípus és -méret

• Nem tartományt jelölő egész számoknál.
  Példa: 2-3 esetben

• Szóösszetételekben.
  Példa: egy-két; ejnye-bejnye

• Hosszú összetett szavakban.
  Példa: adatbázis-kezelés

• Kettős családi és földrajzi nevekben.
  Példa: Holt-Tisza

• Az „-e” kérdőszócska kapcsolásánál.
  Példa: Tudod-e?

• Kétezernél nagyobb, betűvel kiírt számok tagolásánál.
  Példa: Kétezer-ötszáznegyvennyolc

• Mássalhangzó torlódáskor.
  Példa: sakk-kör

• Idegen nevek toldalékolásánál, ha az írás nem egyezik a kiejtéssel.
  Példa: Glasgow-ba ; Windows-zal

Ha van rá lehetőség úgy egyes eseteken használjunk „nem törhető kötőjel”-et. Például: CIA-t.

Az elválasztójel tipográfiai szempontból megegyezik a kötőjel karakterrel.

Az elválasztás nyelvtani szabályai:

• minden szótagban egy magánhangzó van;
• mindig csak egy mássalhangzót viszünk át a következő szótagba (de: lán-dzsa!);
• összetett, illetve igekötős szavakat a szóösszetétel, igekötő határán választunk el (vas-szeg, vak-ablak, meg-old, át-áll).

További tipográfiai szabályok:

• kerüljük a félreérthető vagy zavaró elválasztásokat (szar-vas);
• nem hagyjuk egy szó első betűjét a sor végén (hibás: a-lapos), sor elején legalább 2 betűt hagyjunk;
• nem visszük át egy szó utolsó betűjét egy új sorba (hibás: rádi-ó), a sor végén legalább 3 betűt hagyjunk;
• nem választunk el két egymást követő magánhangzó előtt vagy után (hibás: fi-úé, leá-nyok); ezért egyáltalán nem lehet elválasztani például az autó vagy a fiúé szót;
• az összetett szavakat nem választjuk el a szóösszetétel határától egy karakterre sem; ezért hibás elválasztás: hóe-sés, vase-dény, szemü-veg.
• személyek neveit három szótagig lehetőleg ne válasszuk el;
• többoldalas kiadványokban az oldal utolsó szava ne legyen elválasztva, ha lapozni kell a következő oldalra;
• a sorok végén egymás alatt legfeljebb 3 elválasztás legyen.

A szó szerinti idézetet általában idézőjelpár fogja közre: „…”. A nyitó idézőjel lenti, 99 formájú [„] (ANSI: 0132, UNICODE: 201E, „), míg a záró idézőjel fenti, 99 formájú [”] (ANSI: 0148, UNICODE: 201D, ”).

Fontos, hogy ne használjunk más jeleket az idézőjel helyett („ ' ˝ ‘ ’ ‛ “ ″ ′)!

Idézeten belüli idézőjelként a kettős ék (»…«) használható (ANSI: 0187, UNICODE: 00BB, » illetve ANSI: 0171, UNICODE: 00AB, «)

A nyitó idézőjel után, illetve a záró idézőjel előtt nincs szóköz. Az idézett szöveget az idézőjelen belül a tartalmának megfelelő írásjellel zárjuk.

A hiányjel vagy aposztróf hiányzó szövegrészek jelzésére szolgál, illetve évszámok rövidítésekor használjuk: majd’ megmondtam, Gergő bá’, ’99-b

Ne helyettesítsük a láb (') vagy a perc (`) jelével!

Írásukkor a nyitó zárójel tapad az őt követő szöveghez, míg a csukó zárójel a megelőző szöveget követi közvetlenül.

Kerek zárójelet használunk:

• A folyamatos szövegbe illesztett megjegyzéseknél.
  Példa: felgöncölödik (= felcsavarodik)

• Az iskolai osztályok jelzésénél egy évfolyamon belül.
  Példa: 12. A)
  Vigyázat, az osztály jelét nagybetűvel írjuk!

• A betűvel jelölt felsorolásoknál.
  Példa: \\ a) …
  b) …
  c) …

Ha a zárójelben végig kurzív szöveg található, akkor alkalmazható kurzív zárójel pár, egyéb esetben álló zárójelpárt használunk.

Zárójelen belüli újabb zárójelként használhatunk szögletes [] zárójelet.

Per-jelet használunk

• Általában azokban a szókapcsolatokban, melyekben „per”-ként olvassuk, például mértékegységeknél: km/h
• Törtek esetén: 3/4
• Szövegbe illesztett matematikai kifejezéseknél az osztás jeleként: (3 – x)/2
  (a kettőspontot a matematikában csak két szám osztásánál alkalmazzák, például: 10:2 = 5);
• Vagylagosság kifejezésénél a szavak között, például: és/vagy
  (ezt az újabb szokást az angol szakirodalomból vettük át)
• Folyamatos szövegbe illesztett verssorok között.
  Példa: Én egész népemet fogom / nem középiskolás fokon / taní- / tani! (szóköz mindkét oldalon!);
  a versszakok között pedig dupla per-jelet használunk.

Hármaspontot használunk, ha az idézet a mondat közepén kezdődik vagy fejeződik be, illetve ha megszakad:

Példa: …􀀀így kezdődik. Itt van􀀀…􀀀a közepe, ezt követi a vége…

A hármaspont és az idézőjel között sem az elején, sem a végén nincs szóköz.

• A hónapot kiírhatjuk teljesen vagy rövidítve, illetve írhatjuk arab vagy római számmal is.
• Az évszám és a nap után mindig pont áll. A hónap után csak rövidítés vagy szám esetén teszünk pontot.
• Az arab számmal írt hónap és nap esetén ki kell írni a vezető nullát; példa: 2004. január 1., 2004. jan. 1., 2004. I. 1., 2004. 01. 01.
• Az informatikában gyakran elhagyják a szóközt: 2004.01.01.
• Toldalékok esetén a dátumnál (de csak a dátumnál!) elhagyjuk a pontot: 2004-ben, május 1-től, április 22-i.
• Az évszám után nem teszünk pontot, ha közvetlenül utána rá vonatkozó birtokos szerkezet következik: 2000 elején, 2004 nyarán, 1999 augusztusában.
• A keltezés szabályos formája például: Budapest, 2006. november 11.
• Az időpont mértékegységeit a szövegtörzsben mindig kiírjuk, egyéb helyeken rövidítjük: 5 óra 12 perc 38 másodperc, 17 h 29 m 41 s.
  Az informatikában gyakran: 17:29:41, 05:08:01.

A telefonszámok tagolására nincs egységes rendszer. Talán annyit jegyzünk meg, hogy gondolatjel helyett kötőjelet használunk: 06 99 123 456 / 789 vagy 06-99-123-456 / 789

Ha egy sorba írjuk a teljes címet, akkor a helységnév után vesszőt teszünk. Az irányítószám után nincs pont!

Például: \\1234 Budapest, Rákóczi u. 5.
1234 Budapest, Pf. 10.

Római számmal írjuk:

• a törvények sorszámát, például: XXIV. tv.;
• az uralkodók, pápák, fejedelmek számjelzőjét, például: IV. Béla;
• a kötet sorszámát, például: III. kötet;
• a kerület sorszámát, például: VI. ker.;
• postai címeknél az emeletszámot, például: IV. em.;
• a középiskolai évfolyamok, osztályok számát, például: III. B) osztály;
• évszázadok számát, például: XIX. század.

A római számos írásmód azonban már kezd elavulni. Manapság gyakran arab számjegyeket használnak az emeleteknél és az évszázadoknál. Az iskolai osztályok jelölésére bevezetett folyamatos sorszámozás pedig egyértelműen arab számjegyekre való áttérést eredményezi, például 11. osztály.

Lehetőleg ne alkalmazzunk rövidítést a szövegtörzsben! Írjuk ki a „például”, „körülbelül”, „illetve” szavakat is. Meghagyjuk azonban a „stb.” rövidítést, amely elé nem teszünk vesszőt a felsorolásban!

A plusz (+), mínusz (–) és egyenlőségjel ( mindkét oldalán nem törhető szóközt hagyunk. Ne használjuk a szorzásjel (×) helyett az x (iksz) betűt, mínusz jel helyett kötőjelet!

A százalékjelet mindig egybe kell írni a százalékértékkel (például: 25%).

A számok, számjegyek írásakor is többféle betűvariánst használhatunk.

Az alap számjegyek szélessége egyforma, fél kvirt, magasságuk a nagybetűk magasságával egyezik meg. Ezek a verzál számok. A verzál számokat elsősorban képletekben, táblázatokban, valamint nagybetűs szöveg között használjuk.

A legismertebb betűvariánsok a kisbetűkhöz hasonlóan fel és lenyúló szárakkal rendelkező ugráló számok vagy kurrens számok, amelyek jobban illeszkednek a kisbetűs szövegbe. Az ugráló számok legtöbbször egalizáltak, de külön alávágási szabályok vonatkoznak a nagybetűs szövegekben elhelyezett számokra is.

A mennyiségek írásához nem minden esetben jó számjegyeket használni. Amikor az értéknek nem a számtani mennyisége a lényeg és nem túl nagy értékről van szó, akkor betűvel célszerű kiírni a számot. Például: „Szembe jött két barátom.

A számokat öt számjegytől felfelé ezres tagolással kell ellátni, hogy a nagyságrend könnyen átlátható legyen (pl. 13 500; 34 000 000). Figyeljünk a megfelelő tizedesjel használatára is: magyar szövegben tizedesvesszőt, míg angolszász környezetben tizedes pontot használunk (angol szövegben az ezres tagolást jelöli a vessző).

A paragrafusjelet a leggyakrabban törvényekre való hivatkozásnál alkalmazzuk. Előtte szóközt írunk, például: 3.􀀀§, 12.􀀀§-sal. A hivatkozás szabályos formája például: „a XII. tv. 4. § (2) bekezdés c) pontja”.

Az & (et, AltGr+c) jellel az „és” szócskát helyettesítették a kódexmásoló szerzetesek. A magyarban csak cégnevek belsejében használjuk, mindkét oldalán szóközzel: Kiss & Gerencsér Autóház.

Ligatúráról (latin: ligatus - összekapcsolt, ikerbetű) beszélünk, ha egyetlen karakteren ábrázolunk két vagy több betűt.

Bár a ligatúrák a profi tipográfusok eszköztárába tartoznak, alkalmazásuk kötelező a díszes megjelenésű kiadványokban, meghívókban. Az i betű pontja például csúnyán hat az f felső íve mellett, ezért a karakterkészletben megtaláljuk az fi ikerbetűt. Hasonló hatást kelt egymás után az f és az l is.

A leggyakrabban használt magyar ligatúrák: fi, ff, fj, fl, ffi, ffl

De számos egyéb ligatúra is használatos:

A legismertebb ligatúra az ”&” („et”) jel, mely az „e” és a „t” egyesítésével keletkezett, ugyanakkor mégsem tekinthető teljes értékű ligatúrának, mivel csupán az „és” jelentésű latin szó helyett használjuk – elsősorban tulajdonnevekben, pl.: Print & Publishing…

A magyar tipográfiai szabályok szerint az elválasztáskor keletkező önálló „fi” szótagot – az olvashatóság érdekében – nem szabad ligatúrával helyettesíteni, helyette keskeny „f” betűvariánssal kell kiszedni a szótagot.