Tartalomjegyzék
EZ A CIKK CSONK! -----------------------------------
Csoportosításuk
Generáció szerint
- Első generációs nyelv = gépi kód
- a számítógép számára érthető
- a lyukkártáyval való programozás ennek számított
- Második generációs nyelvek
- alacsony szintű programozás, hardverközeliség
- pl.: assemby
- Harmadik generációs nyelvek
- magasszintű programozási nyelvek
- inkább alkalmazói programok írására, mint hardverkezelésre jó
- pl.: C\C++, Pascal, Java,
- Negyedik generációs nyelvek
- jellemzőjük, hogy próbálnak hasonlítani az emberi nyelvekre
- általában adatbáziskezelő nyelvek
- pl.: MySQL
- Ötödik generáció nyelvek
- jellemzőjük, hogy grafikus felület segíti a programozót a program megírásában.
- pl.: Visual Basic, REALbasic
Felépítés szerint
- Automata-elvű nyelvek
- célja: egy adott állapotot változtat, az állapottól függően
- LOGO grafikai része, ipari robotok nyelvei
- Funkcionális nyelvek
- LOGO szövegkezelő része, LISP
- Logikai nyelvek
- PROLOG
- Strukturált
- lényege, hogy
- Objektum orientáltnyelvek
- az adatokat és az adatokon elvégezendő eljárások/műveletek egy egységben tárolja
- tehát hangsúlyosabb az adatstruktúra
"Lefutás"(?) szerint
- Értelmezett (interprter) nyelvek: A programot közvetlenül a forráskódból futtatja egy erre készült értelmező. Pl.: Javascript, Basic, Perl, PHP
- Fordítós(?) nyelvek: A forrásból az úgynevezett fordító gépi kódot csinál. pl.: C, C++, Pascal
- Átmeneti: egy fordítási folyamat után keletkezett kódot még egy virtuális gép értelmez. Pl.:JAVA
Típusosság szerint
- Típusos:A nyelvben a változóknak típusa van. Például típusok lehetnek: szám, szöveg, kép, stb. Pl.: C, C++, Pascal, Basic,PHP
- Statikus-dinamikus
- Statikus típusosság: minden változónak fordítási időben tudni kell a típusát pl.:C++, Java , Pascal
- Dinamikus típusosság: általában a változók típusa fordítási időben derül ki, ami azt jelenti, hogy a nyelv vagy az értelmező dönti el a típust, attól függően, hogy milyen értéket kap. pl.:PHP, Javascript,
- Gyenge-erős
- Gyenge típusosság: a nyelv megengedi, hogy egyik típusú változót úgy kezeljünk, mint egy másik típusú változó. Általában ilyen nyelvekben a változót a nyelv „átkonvertálja”. pl.:PHP, Javascript,
- Erős típusosság: a nyelv nem engedi meg a föntieket.pl.:Pascal
- Típusnélküli:A nyelv nem tesz különbséget a változók közt, azaz nem értelmezi a memóriában tárolt bájtsorozatot.pl.: assembly
Hivatkozások
Csak amit az első Google próbálkozásra találtam:
Szóval kicsit többet is lehetne… :)