Bibliográfia, irodalomjegyzék, forráshivatkozás

A bibliográfia szó a görög biblos (βιβλος - könyv) és graphia (γραφεία - leírás) összetételéből ered. Jelentése: könyvek - és ezen keresztül ismeretek - leírása, összeírása.

Bibliográfiának nevezhetünk tehát minden olyan leírást, mely könyvek, dokumentumok, információhorfdozók rendszerezett leírását, jegyzékét tartalmazza. A bibliográfia olyan dokumentumok jegyzéke, amelyek valamilyen közös tulajdonsággal rendelkeznek. Ez a tulajdonság többnyire a dokumentumok témája, de lehet a megjelenés helye, ideje, vagy a dokumentumok típusa is. Ezek a jegyzékek rendezett formában sorolják fel a dokumentumokat. A rendező elv lehet betűrend, szakrend, időrend, vagy bármi más, ami a használat szempontjából célszerű. Legtöbb esetben név, tárgy, vagy címmutató egészíti ki, aminek segítségével az egyes tételek visszakereshetők.

A bibliográfia feladata tehát a dokumentumok számbavétele, létüknek és legfontosabb adataiknak rözgítése. A bibliográfia lelőhelytől függetlenül tárja fel a dokumentumokat, tehát bibliográfiában megtalált dokumentumokról a könyvtári katalógusokban tudhatjuk meg, hogy az adott könyvtárban megtalálhatók-e.

Ha a bibliográfiai adatok mellett rövid ismertetést, annotációt találunk, ezt annotált bibliográfiának nevezzük. Készíthetünk figyelemfelkeltés céljából adott olvasói csoport számára bibliográfiát, ez az ajánló bibliográfia.

Típusai

Frissesség szempontjából

  • Visszatekintő (retrospetív): Adott (már elmúlt) időszak dokumentumainak adatait tartalmazza. Ilyen például a „Régi Magyar Nyomtatványok” (RMNy), mely az 1473 és 1800 közötti magyarnyelvű és magyar vonatkozású nyomtatványok jegyzéke, vagy a OSzK gondozásában megjelenő „Magyar Könyvészet” kiadvány, mely egy egy év magyar vonatkozású dokumentumait gyűjti össze. Szokás összefoglaló vagy lezárt bibliográfiának is nevezni ezt a típust.
  • Jelenlegi (kurrens): A frissen megjelent dokumentumok folyamatosan, rendszeresen frissülű jegyzéke, mint a „Magyar Nemzeti Bibliográfia” (MNB), ami kéthetente jelenik meg (alapja a köteles példány szolgáltatás„), vagy a Kelló (Könyvtár Ellátó) „Új Könyvek” című kiadványa.

Tartalom szerint

  • Általános: Általános, tartalmi megkötés nélküli jegyzék.
  • Szakbibliográfia: Egy adott szakterülethez kötődő dokumentumok gyűjteménye. Ide tartozik a biobibliográfia, ezen belül a személyi bibliográfia (egy szerző művei), és az életrajzi bibliográfia (egy személy életéről, munkásságáról szóló művek); és a helytörténeti bibliográfia is.
  • Egyetemes: A világirodalom műveit veszi számba.
  • Nemzeti: Egy nemzet műveit regisztrálja

Megjelenés szerint

  • Önálló: önálló kötetként, külön kiadványként jelenik meg
  • Rejtett: egy másik dokumentum részeként jelenik meg, mint pl. egy szakdolgozat vagy tanulmány irodalomjegyzéke.

Terjedelem szerint

  • Teljes: az adott terület dokumentumainak felsorolásakor a teljességre törekvő jegyzék.
  • Válogató: az adott területhez kapcsolódó, de a szerkesztő által válogatott jegyzék.

A bibliográfia készítés formai és tartalmi szabályai

A bibliográfia mint önálló műfaj

oktatas/informatika/konyvtar/bibliografia.txt · Utolsó módosítás: 2019/06/04 13:56 szerkesztette: barnkopf
CC Attribution-Share Alike 4.0 International
Driven by DokuWiki Recent changes RSS feed Valid CSS Valid XHTML 1.0