Könyvtárak

A könyvtár információt, anyagforrást és szolgáltatást kínáló központ. Más értelemben egy a könyvek tárolására rendszeresített hely, melyet egyéb raktáraktól az különböztet meg, hogy a könyvek átlátható rendszer szerint lerendezve, könnyen hozzáférhetően vannak elhelyezve. A könyvtárak lehetnek közhasználatúak, egy szűkebb csoport számára hozzáférhetőek vagy magánkönyvtárak.

A modern könyvtár, a korábbi idők azonos intézményével szemben ma már nem kizárólag könyveket - illetve egyes helyeken újdágokat - tartalmaz, de a kor adattárolási vívmányainak megfelelően már analóg és digitális - rádió és videókazetták, CD-k és DVD-k - adattárolók is hozzáférhetők a látogató(k) számára.

A könyvtár története

Az első könyvtárak nem igazán felelnek meg a szó mai értelmezésének, ugyanis többnyire csak különböző írások, feljegyzések különösebb rendszer * nélküli összeállításai voltak, így inkább archívumnak nevezhetők. Ezek az archívumok szinte kizárólag kereskedelmi feljegyzések és leltárlisták voltak, csak ritkán tartalmaztak valamilyen történelmi, irodalmi, teológia témát érintő irást.

A privát könyvtárakat első nyomait Ugarit (Nyugat-Szibéria) területén fedezték fel, ahol a leltárak között különböző mítoszok szövegeit is megtalálták, melyek feltehetőleg oktatási céllal voltak elhelyezve.

Az első igazi magánkönyvtárak i.e. V. században jöttek létre az ókori Hellász területén.

A kor legismertebb könyvtára az Alexandirai Könyvtár, melyet i.e. 300 körül alapított I. Ptolemaiosz. De nem csak a nyugati világ lakóiban merült fel a könyvtár gondolata - bár keveset tudunk róluk, de tény, hogy Kínában is alapítottak könyvtárakat, sőt, itt alakult ki az első ismert könyvek elrendezésére létrehozott rendszer.

Később egyre több, egyre fejlettebb könyvtár jött létre szerte a nagy birodalmak területén, Rómában, Perzsiában - később, a Római Birodalom bukása után az iszlám által meghódított területeken. Az arab könyvtárak tartalma, miután azt keresztény szerzetesek lefordították a keresztény-mohamedán terület határán (leginkább Spanyolország és Szicília területén), lassan elterjedt a keresztény Európa területén is.

A középkori könyvtárak elrendezése azt mutatja, hogy a kéziratok - mivel elkészítésük nehéz és hosszas kézírással történt - igen értékesek voltak. A könyvtárak elrendezése ennek köszönhetően leginkább a biztonság köré épült. Gyakori volt, hogy a könyveket rögzítették egy polchoz vagy egy pulpitushoz, egy jól megvilágított helyen. Ennek ellenére néhány könyvtár hajlandó volt kikölcsönözni könyveit - de csak azonos értékű letét (pénz, arany) ellenében.

Angliában az első könyvtár, melyhez bárki hozzáférhetett - anélkül, hogy egy egyetem vagy kollégium tanulója lett volna - a Francis Trigge Rögzített Könyvtár volt, melyet 1598-ban alapítottak. A könyvtár mér ma is létezik és joggal hívhatja magát a későbbi nyilvános könytárak előfutárának.

Ahogy a nyomtatás elterjedésével a könyvek egyre gyakoribbak lettek, leláncolásuk és őrzésük szükségessége csökkent. De ahogy nőtt a tárolt könyvek száma, úgy nőtt a szükség az összetett, megfelelően megvilágított tárolási rendszerre, ami a ma is használatos polcos elrendezéshez vezetett.

A könyvtárak típusai

Felhasználó szerint

  • iskolai könyvtár
  • nyilvános könyvtár
  • magánkönyvtár
  • testületi könyvtár
  • állami könyvtár
  • akadémiai könyvtár
  • történelmi társaság könyvtára

Speciális artalom szerint

  • építészeti könyvtár
  • katonai könyvtár
  • jogtár
  • művészeti könyvtár
  • orvosi könyvtár
  • teológiai könyvtár
oktatas/informatika/koen.txt · Utolsó módosítás: 2019/06/04 14:05 szerkesztette: barnkopf
CC Attribution-Share Alike 4.0 International
Driven by DokuWiki Recent changes RSS feed Valid CSS Valid XHTML 1.0