Ahhoz, hogy az interneten egy kívánt információt megtaláljunk, keresőrendszereket érdemes használni. Az interneten található keresőrendszereknek 4 fő fajtája van, ezek a kulcsszavas és a tematikus keresők, a metakeresők és a linkgyűjtemények. A keresés pontosságát a legtöbb esetben segíthetjük logikai operátorok használatával.

• A leggyakrabban használt, éppen ezért leggyakrabban automatikusnak vett operátor az AND, például: alma AND banán - ebben az esetben a kereső mindkét szóra rákeres. Ez legtöbbször ugyanazt adja vissza, mint az alma banán.
• Egy másik általánosan használt operátor a NOT. Ez akkor hasznos, ha szeretnénk, hogy egy bizonyos adat ne szerepeljen a keresett adat közelében. Például gyümölcs NOT alma, ha olyan gyümölcsöt keresünk, amelyik nem alma (hanem például banán). Egyes keresők máshogy is jelölhetik a használatát, a Google-ben például ez így nézne ki: gyümölcs -alma.
• A harmadik gyakori operátor az OR. Ezt akkor érdemes használni, ha több szó közül legalább az egyiket szeretnénk látni egy találatban, például: alma OR banán. Ezt a jelölést a Google is így használja.
• A negyedik gyakran előforduló eset nem egy kifejezett logikai operátor használata. Van, hogy egy több szóból álló kifejezésre szeretnénk rákeresni, ilyenkor azt „-ek közé kell tenni. Az „alma banán” azokat a találatokat adja, ahol a két szó egymás mellett szerepel.

A leggyakrabban használt keresőfajta a kulcsszavas kereső. Itt egy, pontosabb keresés esetében több mezőbe írhatunk be kulcsszavakat, és a kereső azokat a találatokat jeleníti meg, amelyekben szerepelnek az adott kulcsszavak. Logikai operátorokkal pontosíthatjuk a keresést. A találatok valamilyen sorrend szerint jelennek meg, ez lehet ABC-sorrend, vagy például a Google PageRank-eljárása alapján meghatározott sorrend, ami figyelembe veszi, hogy az adott oldal mennyire látogatott.

Ezek a keresők speciális programokat (botok vagy pókok) használnak, ezek a programok folyamatosan olvassák az interneten található oldalakat, az adatokat tárolják, a szavakat szószedetbe töltik - ezt a folyamatot hívják magyarul indexálásnak. Később az indexből gyorsan vissza tudják keresni, hol fordult elő a keresett kifejezés, ez egyes keresők esetében századmásodpercekben mérhető.

Példák: Google, AltaVista, HotBot, WebCrawler, excite

Ezek a keresők előre rendezett adatbázisokban keresnek, ahol az oldalak kategóriákba vannak rendezve. Ezt a rendszerezést emberek végzik, így az adatbázis kiépítése lassabb, mint a kulcsszavas keresők esetében. Ugyanakkor sokkal pontosabb is lehet, hiszen egy fogalmat egyre szűkebb kategóriákban be tudunk határolni.

Nem ritka, hogy a kulcsszavas és a tematikus keresés összemosódik, előfordulhat, hogy a kulcsszavas keresők is felajánlanak kategóriákat.

Példák: Yahoo!, Lycos

A metakereső olyan keresőmotor, ami továbbküldi a keresendő fogalmat más keresőknek, és az így kapott eredményt összegzi és adja vissza. A legtöbben meghatározható, hogy milyen forrásból keressen, milyen keresőket használjon. Eltérő az, hogy hogyan adják vissza a találatokat - van, amelyik forrásonként csoportosítja, előfordulhat ABC-sorrend vagy valamilyen fontossági sorrend is. Az ismétlődő találatokat általában kiszűrik. Előny, hogy van olyan, amelyik hozzáfér olyan adatbázisokhoz, amelyhez az átlagos keresők nem, főleg a tudományos élet területén.

Példák: All4one, Inference Find, Ixquick

A linkgyűjtemények a szó szoros értelmében nem keresők, nem használnak indexelt adatbázisokat. Ezek olyan oldalak, ahol adott témával foglalkozó oldalakra mutató linkek vannak összegyűjtve. Ennek elkészítése emberi munka, így természetesen lassú, azonkívül az oldalak idővel megszűnhetnek, megváltozhatnak. A linkgyűjtemények legtöbbször egy nyelven vannak felépítve. Előnye viszont, hogy a linkek mindenképpen a témával foglalkozó oldalra mutatnak, nem csak véletlenül szerepel a keresett kifejezés azon az oldalon.

Példák: Startlap, notesz