Tanuló iskolaváltása

Az iskolaváltással kapcsolatban másként kezelendő a jegy/osztályzat és másként a hiányzás; illetve el kell választanunk a tartalmi kérdéseket a technikai megvalósítás lehetőségeitől.

És persze a helyzet a tanév előrehaladtával fokozódik: más szeptember 2-án és más március 20-án átvenni egy diákot.

Egy tanuló iskolaváltásának lehetséges okai

Egy tanuló iskolaváltásának lehetnek objektív és szubjektív okai.

Objektív okok

Az objektív ok klasszikus esete a költözés. Bár gyakorlatunkban arra is volt példa, hogy egy súlyosan beteg diák a gyógykezelése miatt jött iskolánkba (közel vannak hozzánk a SOTE klinikái).

Úgy gondolom, hogy ebben az esetben a - kétségtelenül hiányos - szabályokat rugalmasan, a diák javára kell alkalmazni.

Szubjektív okok

A tanuló (szülő) egyszerűen élni kíván - tanév közben - a szabad iskolaválasztás jogával, mert például csalódott (okkal vagy ok nélkül) az aktuális iskolában.

Véleményem szerint ezen esetben a potenciális befogadó iskola mindenféle értelemben szabadon járhat el, de ha az átvétel mellett dönt, annak jogkövetkezményeit is vállalnia kell (hiányzások „göngyölített” nyilvántartása, különbözeti vizsgák megtartása, stb.). És erről a diákot/szülőt tájékoztatnia kell!

Az átvételhez kapcsolódó jogszabályok

(1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) 42. § (1) Az iskola - jogszabályban meghatározottak szerint - állapíthatja meg a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit (a továbbiakban: felvételi követelmények). Az iskola a felvételi követelményeket a tanév rendjéről szóló rendelet által meghatározott időben a felvételi tájékoztatóban köteles nyilvánosságra hozni.

46. § (1) Az iskola helyi tantervének - a szakképzés kivételével - biztosítania kell az iskolaváltást, a tanuló átvételét, szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel.

66. § (1) A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt a 42. § (1)-(2) bekezdésében és a 46-47. §-ban meghatározottak alapján.
(10) Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével - az igazgató dönt.

83. § (1) A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel.
(11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről) 17. § (3) A középiskolában és a szakiskolában a tanuló beiratkozásához be kell mutatni a tanuló személyi igazolványát vagy születési anyakönyvi kivonatát, és az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítványokat; továbbá a szakképző évfolyamra történő beiratkozáskor a megfelelő iskolai előképzettséget igazoló bizonyítványt, szükség esetén az egészségügyi, pályaalkalmassági szakvéleményt.

18. § (1) A tanuló átvételére … a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a 17. § (3) bekezdésben felsorolt iratokat kell bemutatni.

(3) Az … iskolai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is, tanköteles esetén továbbá … az előző iskola igazgatóját; … is értesíteni kell. …

Az iskolák által alkalmazott záradékok

(4. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez)

1. Felvéve [átvéve, a(z) ……… számú határozattal áthelyezve] a(z) (iskola címe) ……………… iskolába. (Bn., N., TI., B.; azaz Beírási napló, Osztálynapló, Törzslap, Bizonyítvány)

35. Az iskola a … vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, illetve megfelelően záradékot alakíthat ki.

Konklúzió

Az iskolákban kell(ene) egy írásban lefektetett (nyilvános) protokoll az átvétel eljárásrendjéről (vö: 1993. évi LXXIX. törvény, 46. § (1) bekezdés). Továbbá az átvételről igazgató által hozott határozat születik(?) (vö: 11/1994. MKM rendelet 18. § (3) bekezdés, ill. 4. számú melléklet), ami tartalmazhatja a jegyek,osztályzatok, hiányzások kezelésével kapcsolatos döntést is. (Például az ofők, szaktanárok, napló-adminisztrátorok eligazítása céljából is…) Azaz: a probléma kezelése nem tolható át a napló-adminisztrátorokra, írásbeli vezetői döntés kell(ene)! Mindez a naplóban (is) záradékolandó!

Az érdemjegyek, osztályzatok kezelésére vonatkozó kapcsolódó jogszabályok

(1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) 45. § (2) Az iskola pedagógiai programot, annak részeként … helyi tantervet készít, vagy az ilyen módon készített helyi tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába. …

48. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza:

b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül

- az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit,

- az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,

- az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, …

70. § (1) A pedagógus … a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök … végzi. …

(4) Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. …
(11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről) 21. § (3) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy … a különbözeti vizsgán, … nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. … Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben tanulmányait folytatni kívánja. …

Konklúzió

Az érdemjegyek, osztályzatok felettébb helyiek: „helyi” tantárgyakból, „helyi” tananyagok, „helyi” követelmények alapján;, „helyi” pedagógusok, „helyi” nevelőtestületek döntése révén születnek meg. A fogadó iskola így két dolgot tehet:

- elfogadja ezeket a jegyeket, osztályzatokat (mindet, vagy néhányat),

- az el nem fogadott jegyek, osztályzatok esetében különbözeti vizsgát ír elő.

Technikailag:

- az esetlegesen előírt különbözeti vizsgák tárgyait, időpontját az átvételről szóló (említett) határozatnak tartalmaznia kell(ene),

- az „elfogadott” jegyeket, osztályzatokat ezen határozat melléklete tartalmazza, hogy az „átvevő” pedagógus - mérlegelve - fel tudja őket használni (vö: 1993. évi LXXIX. törvény, 70. § (1) bekezdés).

- az e-naplóba ezek az „átvett” jegyek, osztályzatok nem kerülnek be, hanem a fenti határozat csatolható az osztályozó napló kinyomtatott változatához, vagy záradékkal hivatkozni lehet rá.

A hiányzások kezelésére vonatkozó kapcsolódó jogszabályok

(1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) 75. § (3) Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.
(11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről) 20. § (2) Ha a … tanuló a tanítási óráról, … mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

b) a tanuló … a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

c) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,

d) a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

(3) Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt … értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történt igazolatlan mulasztásakor, illetve ha a nem tanköteles, kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri.

(4) Ha … a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója … értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot.

(5) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.

(6) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen

a) a … kettőszázötven tanítási órát,

d) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja

és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. …

28. § (2) Megszűnik a tanulói jogviszonya - a tanköteles kivételével - annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, …

Konklúzió

a hiányzásokhoz tehát súlyos jogkövetkezmények tartoznak. Ennek megfelelően a fogadó iskola nem teheti meg, hogy a „hozott” hiányzásokat figyelmen kívül hagyja, különös tekintettel arra, hogy a jogszabály több helyen egyértelműen „tanítási év” alatti hiányzásokat említ. Azaz: a hiányzásokat („hozott” + „szerzett”) valahogyan folyamatosan kell regisztrálni.

Technikailag: - a „hozott” hiányzások mértékét az átvételről szóló határozat mellékletének tartalmaznia kell(ene), - az e-naplóba ezek az „átvett” hiányzások nem kerülnek be (hiszen hova?), hanem a fenti határozat csatolható az osztályozó napló kinyomtatott változatához, vagy záradékkal hivatkozni lehet rá. - az „átvevő” osztályfőnöknek fokozottan kell figyelnie ezen diákok hiányzásaira. (Lsd. „jegyzői” teendők.)


(Budapest, 2011. január 22. Bánhegyesi Zoltán - LKG)

jogtar/iskolavaltas.txt · Utolsó módosítás: 2019/05/28 19:52 (külső szerkesztés)
CC Attribution-Share Alike 4.0 International
Driven by DokuWiki Recent changes RSS feed Valid CSS Valid XHTML 1.0