A függőlegestől eltérő tengelyállású típusok többféle módon is keletkezhetnek, a kapcsolódó elnevezések – kurzív, italic, döntött, dőlt, stb. – pedig gyakran keverednek, nem egyértelműek.
Kurzív (latin, szó szerint íves) betűk – kurzívák – alatt stilizált kalligrafikus kézíráson alapuló, illetve azt utánzó betűtípus elemeit értjük, mely általában nem emeletes a-t, 9 alakú g-t, ívelt v-t tartalmaz.
Alapvetően tehát nem a dőlésszög határozza meg a betű antikva vagy kurzív mivoltát, hanem a szerkesztés módja: a kurzív eredetileg a toll felemelése nélkül íródott. Ez azért alakult ki mert a rómaiak ezt a változatot használták gyorsabb íráshoz. A toll felemelése nélkül ugyan nem olyan szép betűket írtak, de gyorsabban haladtak. Ez a különbség a római és a kurzív betűk között, nem a dőlésszög maga.
A kurzív betűváltozatok néhány jellegzetessége:
A döntött (ferde, faux italic, oblique, slanted) betű olyan betűváltozat, melyben nincsenek rajzolatbéli eltérések a döntött és álló verzió között, bár esetenként jelölhet az elnevezés a betű tervezett formáját tekintve kurzív betűt is. A fogalom nem határozza meg, hogy hamisan, az álló formák torzításával, vagy önálló rajzolattal, valódi betűváltozatként valósul meg a döntöttség. Döntött alatt tehát a betűmetsző vagy számítógépes program által készített, a betűcsalád antikváiból származtatott alakú betűformát értünk.
A hamis döntöttség kihangsúlyozására használják a slanted szót.
Egyes megfogalmazások szerint a groteszk (talp nélküli lineáris antikva) betűtípusok „dőlt betűs” verzióit nevezzük döntöttnek (oblique, sloped, angled), mert itt az álló és dőlt változatok rajzolatában nincs jelentős különbség.
Az italic (itáliai kézírás - „italica antiqua nova„) fő jellemzője eredetileg nem az, hogy dőlt, hanem az, hogy a kézírásos, sűrűbb íráshoz jobban hasonlít. Tehát a dőlt betű eredetileg külön betűtípus volt, mellyel több betű fért el ugyanakkora könyvben.
A talpas antikva betűtípusoknál a dőlt betűk ma is gyakorlatilag külön rajzolatú betűtípust jelentenek - ezekre alkalmazhatjuk az italic elnevezést. Jól látszik a kétféle típus közötti különbség például az a
betűkön.
Általánosabb értelemben az összes függőlegestől eltérő tengelyállású betűváltozatot szokták dőltnek nevezni, beleértve a döntött, illetve kurzív típusokat is. Ha egy betűcsaládnak van kurzív típusa, akkor rendszerint azt értjük italic változat alatt. Sans serif betűcsaládokban viszont ritka a kurzív betűtípus – kivétel ez alól a Gill Sans és a Goudy Sans.
Adrian Frutiger nevéhez kötik a döntött és kurzív betűformák összekeverését, ő ugyanis Univers és Frutiger betűcsaládjainak döntött betűit italicnak nevezte.
Visszafelé (balra) dőlt (backslant, linkskursiv) betűváltozatok: főleg régi térképeken vízrajz megjelölésére.