Tartalomjegyzék

Képesítések adminisztrációja

A képesítések tárolása elsősorban a tantárgyfelosztás elkészítése miatt szükséges, itt is alapvetően azért csak, mert a jogszabály szerint a tanárok képesítésének is szerepelnie kell a tantárgyfelosztásban. A képesítések felvételének további haszna lehet a tanárok tantűrgyakhoz való hozzárendelésének új lehetősége, ami a naplóban eddig ezt a célt szolgáló munkaközösségeket válthatja ki.

A képesítésekről nyilvántartott adatok

A képesítések rendszere meglehetősen szerteágazó, ennek következtében többféle jellemzőt kell velük kapcsolatban nyilvántartanunk.

Végzettség, fokozat

Bizonyos képzések jellemzője, hogy végzettséget adnak. A végzettségek rendszere három fokozatot és további fokozatokat tartalmaz.

  1. alapfokú végzettség szerezhető az általános iskola nyolc osztályának elvégzésével, vagy a 20 hónapos köznevelési Híd II. program befejeztével
  2. középfokú végzettség szakközépiskolában, vagy gimnáziumban lettett sikeres érettségivel nyerhető
  3. felsőfokú végzettség szerezhető felsőoktatási intézményekben többnyire a képzést lezárő államvizsga letételével.

Fontos, hogy nem minden képzés ad végzettséget. Például a felsőfokú szakképzés csak szakképesítést, a szakirányú továbbképzések csak szakképzettséget, végzettséget nem adnak. Külön kategória a középfokú szakképzés szakmai végzettsége is - tehát a fenti értelemben ez sem ad középfokú végzettséget, csak szakképesítést.

A felsőfokú végzettségek további három fokozatba sorolhatok:

  1. alapfokozat - szokásos jelölése BA, illetve BSc, mely az egyetemi/főiskolai alapképzés keretében szerezhető meg.
  2. mesterfokozat - szokásos jelölése MA, illetve MSc, mely az egyetemi/főiskolai alapképzést követő mesterképzésen, vagy az osztatlan mesterképzésen szerezhető meg.
  3. tudományos fokozat - szokásos jelölése PhD, illetve DLA, mely a mesterfokozat megszerzése után a doktori képzésben szerezhető meg.

A bolognai rendszer bevezetése előtti felsőfokú végzettségeket az alapján különböztetjük meg, hogy egyetemen, vagy főiskolán szerezték őket. A legtöbb esetben a korbbi főiskolai végzettséget megfeleltetik a mai alapfokozatnak, míg az egyetemi végzettséget a mai mesterfokozatnak. Emiatt célszerűnek tűnt a programban a főiskolai/egyetemi jelzőket is a fokozatok körébe sorolni:

  1. főiskolai fokozat jelöli a bolognai renszer bevezetése előtti főiskolai felsőfokú végzettséget
  2. egyetemi fokozat jelöli a bolognai rendszer bevezetése előtti egyetemi felsőfokú végzettséget

Specializáció: szakképesítés, szakképzettség

Az oktatási jogszabályok megkülönböztetik a végzettség és a szakképzettség, valamint szakképesítés fogalmát. A végzettség egy általános szint, fokozat jelölésére szolgál, önmagában nem jelent semmifajta specializációt - azt a szakképzettség adja meg.

  1. szakképzettség a felsőfokú végzettséggel együtt, vagy felsőfokú végzettség bitokában szakirányú továbbképzéssel szerezhető.

A szakképzés egyes szintjein szakképesítés szerezhető. A szakképesítések rendszere igen szerteágazó, több fokú, alap, ráépített és rész szakképesítéseket is tartalmaz. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés szintjét az OKJ azonosító első két számjegye mutatja.

A programban egy egyszerűsített modellt használunk:

  1. alapfokú szakképesítés - befejezett iskolai végzettséget nem igénylő, speciális szakiskolai képzésben, Híd II. program keretében, vagy iskolarendszeren kívül megszerezhető szakképesítések. OKJ számuk 2-vel kezdődik.
  2. középfokú szakképesítés - alapfokú végzettséghez, esetenként középfokú végzettséghez kötött szakképesítések. OKJ számuk 3, 52, vagy 53 kezdetű.
  3. emelt szintű szakképesítés - érettségi végzettséghez kötött, elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető szakképesítés. OKJ száma 54-gyel kezdődik.
  4. felsőfokú szakképesítés a felsőoktatásban szerzett szakképesítés. 55-tel, 6-tal, vagy 7-tel kezdődő OKJ számmal rendelkeznek.

(De lehet, hogy egyszerűen a kezdő 2-es jelenti az alapfokú, 3-as a középfokú, 5-ös az emelt szintű, 6-os a felsőfokú szakképesítést adő képzéseket.)

Képesítés neve

A jellemzők mellett természetesen meg kell adnunk a képesítés hivatalos nevét is, felsőfokú égzettség esetén például a diplomán szereplő megnevezést.

Példák

vegzettesg fokozat specializacio kepesitesNev
alapfokú általános iskola
középfokú érettségi
alapfokú szakképesítés Lakás-textil készítő
középfokú szakképesítés Számítógép-szerelő, karbantartó
emelt szintű szakképesítés Pénzügyi-számviteli ügyintéző
felsőfokú szakképesítés Rendszerinformatikus
felsőfokú főiskolai szakképzettség tanító
felsőfokú egyetemi szakképzettség matematika szakos középiskolai tanár
felsőfokú alapfokozat szakképzettség
felsőfokú mesterfokozat szakképzettség földrajz szakos középiskolai tanár
felsőfokú tudományos fokozat szakképzettség
szakképzettség közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzés