======Statisztika======
A statisztika a valóság számszerű információinak megfigyelésére, összegzésére, elemzésére és modellezésére irányuló gyakorlati tevékenység és tudomány.
===== Leíró statisztika =====
Célja egy már rendelkezésre álló, valóságra vonatkozó adathalmaz összefoglalása, elemzése, egyszóval az információtömörítés.
Nagy mennyiségű adat az ember számára áttekinthetetlen, értelmezhetetlen, "túl sok". Az értelmezéshez egyszerűsítenünk kell a feladatot, amit néhány jellemző összesítő adat segítségével érünk el. Ezeket nevezzük **statisztikai mutató**knak. A statisztikai mutatók által nyújtott információ természetesen egyáltalán nem egyenértékű a teljes adatsor által nyújtott információval, de kezelhető és sok esetben elegendő lehet bizonyos kérdések vizsgálatakor. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy teljesen eltérő adatsorok is adhatnak azonos statisztikai mutatókat.
===== Következtető (matematikai) statisztika =====
Célja a megfelelő – vagyis a sokaság egészének paramétereit legjobban tükröző, reprezentáló – minta kiválasztása, a sokasági paramétereknek a minta paramétereivel történő becslése, illetve a sokasági paraméterekre vonatkozó feltételezések, hipotézisek elfogadása vagy elvetése. Foglalkozik továbbá a valóság összefüggéseinek egyszerűsített megragadására törekvő modellekkel is, mint az idősor- és regressziós modellek.
=====Statisztikai közepek=====
**Átlag**
vagyis az adott értékek számtani közepe.
Vegyük az //n// db elemet, és jelöljük őket a képletben //a1//-től //an//-ig. Ezeknek az elemeknek a számtani közepe:
(a_1 + a_2 + ... + a_n)/n
Említést kell tennünk még a **súlyozott átlag** fogalmáról. Ezt olyan esetben használjuk, ha az adatokhoz bizonyos értékek társulnak, tehát például egyes adatok előfordulása gyakoribb, mint másoké. Tehát ha adott egy //x1//, ... , //xn// adatsor //a1//, ... , //an// értékekkel, akkor az átlag:
{x_1 cdot a_1 cdot ... cdot x_n cdot a_n}/{a_1 + a_n}
**Módusz**
Az adatsorban leggyakrabban előforduló elem.
**Medián**
Az adatsor elemeinek növekvő sorrendbe való rendezésekor a középső elem. (Páros számú elem esetén a két középső elem számtani közepe.) Jele: //M//
====Ritkábban használt középértékek====
**Mértani közép**
G = root{n} {x_1 cdot ... cdot x_n}
**[[oktatas:matematika:algebra:harmonikus_koezep|Harmonikus közép]]**
**[[oktatas:matematika:algebra:negyzetes_koezep|Négyzetes közép]]**
====Középértékek jellemzői====
* Középérték mindig a legkisebb és legnagyobb elem közé esik.
* Az adatok sorrendjétől független.
* Ha az adatsor minden elemét egy //A// értékkel növeljük, akkor a középérték is //A//-val növekszik. (Mértani középre nem lesz igaz.)
* Ha az adatsor minden elemét //B//-vel megszorozzuk, akkor a középérték is //B//-szeresére változik.
=====Szóródási mérőszámok=====
Az //x1//, ..., //xn// számsokaság //A// **számtól való átlagos abszolút eltérés**e:
S(A) = {|x_1-A| + ... + |x_n-A|}/n
//A// = //x// esetén a számsokaság **átlagos abszolút eltérés**éről beszélünk.
S(x) = {sum{i=1}{n} |x_i - x_átlag|}/n
//A// = //M// esetén a számsokaság **átlagos minimális eltérés**e.
Az //x1//, ..., //xn// számsokaság //A// számtól való **átlagos négyzetes eltérés**e:
D^2(A) = {(x_1-A)^2+...+(x_n-A)^2} / n
//A// = //x// esetén a számsokaság **szórásnégyzet**éről beszélünk. Jelölés://D2//
Szórásnégyzet négyzetgyöke a számsokaság **szórás**a. Jelölés://D//
**Terjedelem**: a legnagyobb és legkisebb elem különbsége.
====Szóródási mérőszámok tulajdonságai====
* Adatok sorrendjétől nem függ.
* Akkor és csak akkor nulla, ha az összes elem egyenlő, különben pozitív.
* Ha a számsokaság minden tagjához hozzáadjuk ugyanazt az //A// értéket, akkor a szóródási mérőszám nem változik.
* Ha a számsokaság minden tagját megszorozzuk ugyanazzal a //B// értékkel, akkor a szóródási mérőszám //|B|//-szeresére változik.
=====Markov tulajdonság=====
//x1//, ..., //xn// adatok, emelett adott egy //A// > xátlag. Maximum hány //A//-nál nagyobb érték lehet a számok között? (//k// db ilyen érték van)
{n cdot x_átlag} / A > k
=====Csebisev tulajdonság=====
Adott egy //B//>1 szám. Vegyük //B//-nek és az adott adathalmaz szórásának szorzatát.
D cdot B
Az átlagnál ennél jobban eltérő számok legfeljebb n / B^2 lehetnek.
=====Diagramok=====
**Kördiagram**
{{http://abiweb.obh.hu/abi/pictures/20021/3.gif}}
**Oszlopdiagram**
{{http://www.medlist.com/HIPPOCRATES/VII/2/Images/130mai6.gif}}
Létezik egyszerű oszlopdiagram és halmozott oszlopdiagram. Itt az előbbire láthatunk példát.
**Sávdiagram**
{{http://help.adobe.com/hu_HU/Illustrator/13.0/images/gr_04.png}}
Létezik egyszerű sávdiagram és halmozott sávdiagram. Ennél az utóbbira láthatunk példát.
**Grafikon**
{{http://kispad.hu/illustration/2006/05/20060509_grafikon.png}}