====== Nevezetes közepek közötti összefüggések ======
Az alábbiakban a következő állítás bizonyítását rakjuk össze több tételben:
Legyen adott valahány nem negatív szám. Jelöljük [[mértani közep]]üket //G//-vel, [[számtani közep]]üket //A//-val, [[harmonikus közep]]üket //H//-val és [[négyzetes közep]]üket //N//-nel. Ekkor
H<=G<=A<=N
Egyenlőség akkor és csak akkor áll fenn, ha a számok mind egyenlőek.
Egy szemléletes ábra:
{{ matematika:algebra:kozep.jpg |nevezetes közepek}}
Belátható, hogy ha //AB=a// és //BC=b//, akkor
* //BT// az //a// és //b// harmonikus közepe
* //BE// az //a// és //b// mértani közepe
* //BO// az //a// és //b// számtani közepe
* //BD// az //a// és //b// négyzetes közepe
Az ábra alapján a fenti nevezetes egyenlőtlenség jól szemléltethető.
===== Számtani és mértani közép közötti összefüggés =====
**Tétel:** Két nem negatív szám [[mértani közép|mértani közepe]] kisebb vagy egyenlő a két szám [[számtani közép|számtani közepénél]], egyenlőség akkor és csak akkor áll fent, ha a két szám egyenlő.
**Bizonyítás:**
a,b in bbR, a>=0, b>=0
(a-b)^2>=0, egyenlőség akkor és csak akkor áll fent, ha a=b.
a^2-2ab-b^2>=0, adjunk mindkét oldalhoz //4ab//-t!
a^2+2ab+b^2>=4ab
(a+b)^2>=4ab, vonjunk gyököt mindkét oldalból!
a+b>=sqrt{4ab}=2 sqrt{ab}, osztjuk mindkét oldalt 2-vel
{a+b}/2>=sqrt{ab}
A>=G, és egyenlőség akkor és csak akkor áll fent, ha a=b.
----
A tétel általánosítható:
**Tétel:** //n// darab nem negatív szám mértani közepe mindig kisebb vagy egyenlő, mint a számok számtani közepe. Egyenlőség akkor és csak akkor áll fenn, ha a számok mind egyenlőek.
**Bizonyítás:**
a_1, a_2, ... a_n in bbR, a_i>=0 (i=1, 2, ..., n)
G = root{n}{a_1 a_2 ... a_n}, A = {a_1+a_2+...+a_n}/n
Első lépésben [[matematika:teljes indukció]]val bizonyítjuk az állítást n=2^k, k in bbN esetekre.
k=1 esetet az előző tétellel már beláttuk.
Most tegyük fel, hogy n=2^k-ra már beláttuk az állítást, tehát tudjuk, hogy bármely 2^k darab nem negatív szám mértani közepe kisebb vagy egyenlő a számok számtani közepével.
Lássuk be ezt felhasználva, hogy az állítás n=2^{k+1}-re is fennáll.
G=root{2^{k+1}}{a_1 a_2 ... a_{2^{k+1}}}=
sqrt{root{2^k}{a_1 ... a_{2^k}}root{2^k}{a_{2^k+1} ... a_{2^{k+1}}}}<=
<={root{2^k}{a_1 ... a_{2^k}}+root{2^k}{a_{2^k+1} ... a_{2^{k+1}}}}/2<=
<={{a_1+...+a_{2^k}}/{2^k}+{a_{2^k+1}+...+a_{2^{k+1}}}/{2^k}}/2=
={a_1+...+a_{2^{k+1}}}/{2^{k+1}}
=A
----
Nézzük most az általános esetet.
Legyen n in bbN^+ és n<2^k. A mértani közepet továbbra is jelöljük //G//-vel, a számtanit //A//-val. Ekkor:
G=root{2^k}{G^{2^k}}=root{2^k}{G^n*G^{2^k-n}}=root{2^k}{a_1 a_2 ... a_n G^{2^k-n}}<=
<={a_1+...+a_n+(2^k-n)G}/{2^k}={nA+(2^k-n)G}/{2^k}
Most szorozzuk mindkét oldalt 2^k-al
2^{k}G<=nA+(2^k-n)G
majd vonjunk ki mindkét oldalból (2^k-n)G-t
nG<=nA doubleright G<=A
Egyenlőség pedig csak akkor áll fent, ha a számok mind egyenlőek.
===== Mértani és harmonikus közép közötti összefüggés =====
**Tétel:** //n// darab nem negatív szám [[harmónikus közep]]e mindig kisebb vagy egyenlő a számok mértani közepénél.
**Bizonyítás:**
a_1, a_2, ... a_n in bbR, a_i>=0 (i=1, 2, ..., n)
Jelölje továbbá //G// a számok mértani közepét és //H// a számok harmonikus közepét.
Vegyük a számok reciprokainak mértani- és számtani közepét.
1/G=root{n}{1/{a_1}1/{a_2}...1/{a_n}}<={1/{a_1}+...+1/{a_n}}/n=1/H
amiből mindkét oldal reciprokát véve
G>=H
===== A számtani és négyzetes közép közötti összefüggés =====
**Tétel:** Nem negatív számok [[számtani közep]]e mindig kisebb vagy egyenlő a számok [[négyzetes közep]]énél. Egyenlőség csak akkor áll fenn, ha a számok mind egyenlőek.
===== VITALAP =====
A számtani és mértani közötti összefüggésre egy sokkal egyszerűbb és elegánsabb Pólya György bizonyítása, kb. 3 lépésben belátható az egész. Ehhez ajánlom:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1mtani_%C3%A9s_m%C3%A9rtani_k%C3%B6z%C3%A9p_k%C3%B6z%C3%B6tti_egyenl%C5%91tlens%C3%A9g
További szép nyarat :)