EZ A CIKK CSONK! ----------------------------------- ====== Csoportosításuk ====== ===== Generáció szerint ===== - Első generációs nyelv = gépi kód *a számítógép számára érthető *a lyukkártáyval való programozás ennek számított - Második generációs nyelvek *alacsony szintű programozás, hardverközeliség *pl.: assemby - Harmadik generációs nyelvek *magasszintű programozási nyelvek *inkább alkalmazói programok írására, mint hardverkezelésre jó *pl.: C\C++, Pascal, Java, - Negyedik generációs nyelvek *jellemzőjük, hogy próbálnak hasonlítani az emberi nyelvekre *általában adatbáziskezelő nyelvek *pl.: MySQL - Ötödik generáció nyelvek *jellemzőjük, hogy grafikus felület segíti a programozót a program megírásában. *pl.: Visual Basic, REALbasic ===== Felépítés szerint ===== - Automata-elvű nyelvek *célja: egy adott állapotot változtat, az állapottól függően *LOGO grafikai része, ipari robotok nyelvei - Funkcionális nyelvek * LOGO szövegkezelő része, LISP - Logikai nyelvek *PROLOG - Strukturált *lényege, hogy - [[oktatas:informatika:programozas:oop|Objektum orientált]]nyelvek *az adatokat és az adatokon elvégezendő eljárások/műveletek egy egységben tárolja *tehát hangsúlyosabb az adatstruktúra ===== "Lefutás"(?) szerint ===== * Értelmezett (interprter) nyelvek: A programot közvetlenül a forráskódból futtatja egy erre készült értelmező. Pl.: Javascript, Basic, Perl, PHP * Fordítós(?) nyelvek: A forrásból az úgynevezett fordító gépi kódot csinál. pl.: C, C++, Pascal * Átmeneti: egy fordítási folyamat után keletkezett kódot még egy virtuális gép értelmez. Pl.:JAVA ===== Típusosság szerint ===== * Típusos:A nyelvben a változóknak típusa van. Például típusok lehetnek: szám, szöveg, kép, stb. Pl.: C, C++, Pascal, Basic,PHP * Statikus-dinamikus * Statikus típusosság: minden változónak fordítási időben tudni kell a típusát pl.:C++, Java , Pascal * Dinamikus típusosság: általában a változók típusa fordítási időben derül ki, ami azt jelenti, hogy a nyelv vagy az értelmező dönti el a típust, attól függően, hogy milyen értéket kap. pl.:PHP, Javascript, * Gyenge-erős *Gyenge típusosság: a nyelv megengedi, hogy egyik típusú változót úgy kezeljünk, mint egy másik típusú változó. Általában ilyen nyelvekben a változót a nyelv "átkonvertálja". pl.:PHP, Javascript, *[[oktatas:informatika:programozas:erosen_tipusos|Erős típusosság]]: a nyelv nem engedi meg a föntieket.pl.:Pascal * Típusnélküli:A nyelv nem tesz különbséget a változók közt, azaz nem értelmezi a memóriában tárolt bájtsorozatot.pl.: assembly\\ ====== Hivatkozások ====== Csak amit az első Google próbálkozásra találtam: * [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Programoz%C3%A1si_nyelvek_kateg%C3%B3ri%C3%A1k_szerint]] * [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Programoz%C3%A1si_nyelv]] * [[http://pluto.szikszi.hu/~w07/prg/prg_a_01.html]] * [[http://izzo.inf.elte.hu/~iszcs/segedany/prnyalap.htm]] Szóval kicsit többet is lehetne... :)