====== Bibliográfia, irodalomjegyzék, forráshivatkozás ======

A **bibliográfia** szó a görög biblos (βιβλος - könyv) és graphia (γραφεία - leírás) összetételéből ered. Jelentése: könyvek - és ezen keresztül ismeretek - leírása, összeírása.

Bibliográfiának nevezhetünk tehát minden olyan leírást, mely könyvek, dokumentumok, információhorfdozók rendszerezett leírását, jegyzékét tartalmazza.
A bibliográfia olyan dokumentumok jegyzéke, amelyek valamilyen közös tulajdonsággal rendelkeznek. Ez a tulajdonság többnyire a dokumentumok témája, 
de lehet a megjelenés helye, ideje, vagy a dokumentumok típusa is. Ezek a jegyzékek rendezett formában sorolják fel a dokumentumokat. 
A rendező elv lehet betűrend, szakrend, időrend, vagy bármi más, ami a használat szempontjából célszerű. 
Legtöbb esetben név, tárgy, vagy címmutató egészíti ki, aminek segítségével az egyes tételek visszakereshetők.

A bibliográfia feladata tehát a dokumentumok számbavétele, létüknek és legfontosabb adataiknak rözgítése. A bibliográfia lelőhelytől függetlenül tárja fel a dokumentumokat, tehát
bibliográfiában megtalált dokumentumokról a könyvtári katalógusokban tudhatjuk meg, hogy az adott könyvtárban megtalálhatók-e.

Ha a bibliográfiai adatok mellett rövid ismertetést, annotációt találunk, ezt **annotált bibliográfiának** nevezzük.
Készíthetünk figyelemfelkeltés céljából adott olvasói csoport számára bibliográfiát, ez az **ajánló bibliográfia**.

==== Típusai ====

**Frissesség szempontjából**

  * **Visszatekintő** (//retrospetív//): Adott (már elmúlt) időszak dokumentumainak adatait tartalmazza. Ilyen például a "Régi Magyar Nyomtatványok" (RMNy), mely az 1473 és 1800 közötti magyarnyelvű és magyar vonatkozású nyomtatványok jegyzéke, vagy a OSzK gondozásában megjelenő "Magyar Könyvészet" kiadvány, mely egy egy év magyar vonatkozású dokumentumait gyűjti össze. Szokás //összefoglaló// vagy //lezárt// bibliográfiának is nevezni ezt a típust.
  * **Jelenlegi** (//kurrens//): A frissen megjelent dokumentumok folyamatosan, rendszeresen frissülű jegyzéke, mint a "Magyar Nemzeti Bibliográfia" (MNB), ami kéthetente jelenik meg (alapja a köteles példány szolgáltatás"), vagy a Kelló (Könyvtár Ellátó) "Új Könyvek" című kiadványa.

**Tartalom szerint**

  * **Általános**: Általános, tartalmi megkötés nélküli jegyzék.
  * **Szakbibliográfia**: Egy adott szakterülethez kötődő dokumentumok gyűjteménye. Ide tartozik a //biobibliográfia//, ezen belül a //személyi bibliográfia// (egy szerző művei), és az //életrajzi bibliográfia// (egy személy életéről, munkásságáról szóló művek); és a //helytörténeti bibliográfia// is.
 
  * **Egyetemes**: A világirodalom műveit veszi számba.
  * **Nemzeti**: Egy nemzet műveit regisztrálja

** Megjelenés szerint **

  * **Önálló**: önálló kötetként, külön kiadványként jelenik meg
  * **Rejtett**: egy másik dokumentum részeként jelenik meg, mint pl. egy szakdolgozat vagy tanulmány irodalomjegyzéke.

** Terjedelem szerint**

  * **Teljes**: az adott terület dokumentumainak felsorolásakor a teljességre törekvő jegyzék.
  * **Válogató**: az adott területhez kapcsolódó, de a szerkesztő által válogatott jegyzék.


===== A bibliográfia készítés formai és tartalmi szabályai =====


===== A bibliográfia mint önálló műfaj =====