====== Tanuló iskolaváltása ====== Az iskolaváltással kapcsolatban másként kezelendő a jegy/osztályzat és másként a hiányzás; illetve el kell választanunk a tartalmi kérdéseket a technikai megvalósítás lehetőségeitől. És persze a helyzet a tanév előrehaladtával fokozódik: más szeptember 2-án és más március 20-án átvenni egy diákot. ===== Egy tanuló iskolaváltásának lehetséges okai ===== Egy tanuló iskolaváltásának lehetnek objektív és szubjektív okai. ==== Objektív okok ==== Az objektív ok klasszikus esete a költözés. Bár gyakorlatunkban arra is volt példa, hogy egy súlyosan beteg diák a gyógykezelése miatt jött iskolánkba (közel vannak hozzánk a SOTE klinikái). Úgy gondolom, hogy ebben az esetben a - kétségtelenül hiányos - szabályokat rugalmasan, a diák javára kell alkalmazni. ==== Szubjektív okok ==== A tanuló (szülő) egyszerűen élni kíván - tanév közben - a szabad iskolaválasztás jogával, mert például csalódott (okkal vagy ok nélkül) az aktuális iskolában. Véleményem szerint ezen esetben a potenciális befogadó iskola mindenféle értelemben szabadon járhat el, de ha az átvétel mellett dönt, annak jogkövetkezményeit is vállalnia kell (hiányzások „göngyölített” nyilvántartása, különbözeti vizsgák megtartása, stb.). És erről a diákot/szülőt tájékoztatnia kell! ===== Az átvételhez kapcsolódó jogszabályok ===== >> (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) **42. § (1)** //Az iskola - jogszabályban meghatározottak szerint - állapíthatja meg a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit (a továbbiakban: felvételi követelmények). Az iskola a felvételi követelményeket a tanév rendjéről szóló rendelet által meghatározott időben a felvételi tájékoztatóban köteles nyilvánosságra hozni.// \\ >> **46. § (1)** //Az iskola helyi tantervének - a szakképzés kivételével - biztosítania kell az iskolaváltást, a tanuló átvételét, szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel.// \\ >> **66. § (1)** //A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt a 42. § (1)-(2) bekezdésében és a 46-47. §-ban meghatározottak alapján. // >> **(10)** //Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével - az igazgató dönt.// \\ >> **83. § (1)** //A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel.// \\ >> (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről) **17. § (3)** //A középiskolában és a szakiskolában a tanuló beiratkozásához be kell mutatni a tanuló személyi igazolványát vagy születési anyakönyvi kivonatát, és az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítványokat; továbbá a szakképző évfolyamra történő beiratkozáskor a megfelelő iskolai előképzettséget igazoló bizonyítványt, szükség esetén az egészségügyi, pályaalkalmassági szakvéleményt.// \\ >> **18. § (1)** //A tanuló átvételére … a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a 17. § (3) bekezdésben felsorolt iratokat kell bemutatni.// \\ >> **(3)** //Az … iskolai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is, tanköteles esetén továbbá … az előző iskola igazgatóját; … is értesíteni kell. …// \\ ==== Az iskolák által alkalmazott záradékok ==== >> (4. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez) \\ >> //1. Felvéve [átvéve, a(z) ......... számú határozattal áthelyezve] a(z) (iskola címe) .................. iskolába. (Bn., N., TI., B.; azaz Beírási napló, Osztálynapló, Törzslap, Bizonyítvány)// \\ >> //35. Az iskola a … vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, illetve megfelelően záradékot alakíthat ki.// ==== Konklúzió ==== Az iskolákban kell(ene) egy írásban lefektetett (nyilvános) **protokoll** az átvétel eljárásrendjéről (vö: 1993. évi LXXIX. törvény, 46. § (1) bekezdés). Továbbá az átvételről igazgató által hozott **határozat** születik(?) (vö: 11/1994. MKM rendelet 18. § (3) bekezdés, ill. 4. számú melléklet), ami tartalmazhatja a jegyek,osztályzatok, hiányzások kezelésével kapcsolatos **döntést** is. (Például az ofők, szaktanárok, napló-adminisztrátorok eligazítása céljából is…) Azaz: a probléma kezelése nem tolható át a napló-adminisztrátorokra, írásbeli vezetői döntés kell(ene)! Mindez a naplóban (is) záradékolandó! ===== Az érdemjegyek, osztályzatok kezelésére vonatkozó kapcsolódó jogszabályok ===== >> (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) **45. § (2)** //Az iskola pedagógiai programot, annak részeként … helyi tantervet készít, vagy az ilyen módon készített helyi tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába. …// \\ >> **48. § (1)** //Az iskola pedagógiai programja meghatározza:// \\ >> //b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül// \\ >> // - az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit,// \\ >> // - az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,// \\ >> // - az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, …// \\ >> **70. § (1)** //A pedagógus … a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök … végzi. …// \\ >> **(4)** //Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. …// \\ >> (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről) **21. § (3)** //A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy … a különbözeti vizsgán, … nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. … Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben tanulmányait folytatni kívánja. … // ==== Konklúzió ==== Az érdemjegyek, osztályzatok **felettébb helyiek**: „helyi” tantárgyakból, „helyi” tananyagok, „helyi” követelmények alapján;, „helyi” pedagógusok, „helyi” nevelőtestületek döntése révén születnek meg. A fogadó iskola így két dolgot tehet: - elfogadja ezeket a jegyeket, osztályzatokat (mindet, vagy néhányat), - az el nem fogadott jegyek, osztályzatok esetében különbözeti vizsgát ír elő. Technikailag: - az esetlegesen előírt különbözeti vizsgák tárgyait, időpontját az átvételről szóló (említett) határozatnak tartalmaznia kell(ene), - az „elfogadott” jegyeket, osztályzatokat ezen határozat melléklete tartalmazza, hogy az „átvevő” pedagógus - mérlegelve - fel tudja őket használni (vö: 1993. évi LXXIX. törvény, 70. § (1) bekezdés). - az e-naplóba ezek az „átvett” jegyek, osztályzatok nem kerülnek be, hanem a fenti határozat csatolható az osztályozó napló kinyomtatott változatához, vagy záradékkal hivatkozni lehet rá. ===== A hiányzások kezelésére vonatkozó kapcsolódó jogszabályok ===== >> (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) **75. § (3)** //Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.// >> (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről) **20. § (2)** //Ha a … tanuló a tanítási óráról, … mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha// \\ >> // b) a tanuló … a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,// \\ >> // c) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,// \\ >> // d) a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.// \\ >> **(3)** //Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt … értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történt igazolatlan mulasztásakor, illetve ha a nem tanköteles, kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. // \\ >> **(4)** //Ha … a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója … értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot.// \\ >> **(5)** //Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.// \\ >> **(6)** //Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen// \\ >> // a) a … kettőszázötven tanítási órát,// \\ >> // d) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja// \\ >> // és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. …// \\ >> **28. § (2)** //Megszűnik a tanulói jogviszonya - a tanköteles kivételével - annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, … // ==== Konklúzió ==== a hiányzásokhoz tehát súlyos jogkövetkezmények tartoznak. Ennek megfelelően a fogadó iskola nem teheti meg, hogy a „hozott” hiányzásokat figyelmen kívül hagyja, különös tekintettel arra, hogy a jogszabály több helyen egyértelműen „**tanítási év**” alatti hiányzásokat említ. Azaz: a hiányzásokat („hozott” + „szerzett”) valahogyan folyamatosan kell regisztrálni. Technikailag: - a „hozott” hiányzások mértékét az átvételről szóló határozat mellékletének tartalmaznia kell(ene), - az e-naplóba ezek az „átvett” hiányzások nem kerülnek be (hiszen hova?), hanem a fenti határozat csatolható az osztályozó napló kinyomtatott változatához, vagy záradékkal hivatkozni lehet rá. - az „átvevő” osztályfőnöknek fokozottan kell figyelnie ezen diákok hiányzásaira. (Lsd. „jegyzői” teendők.) ---- //(Budapest, 2011. január 22. Bánhegyesi Zoltán - LKG)//